Memories
from the past
Everything we know
Welcome to the
World of the
Enigma-disease
2035. 21 év telt el azóta, hogy egy ismeretlen vírus ütötte fel fejét, mely aztán futótűzként terjedt el az egész világon. Az egykoron tündöklő modern társadalmat a földdel tette egyenlővé. Megannyi élőlény vállt szörnnyé, így letaszítva az emberiséget a táplálkozási lánc csúcsáról. A városok elpusztultak, s ismét törvénybe lépett az Ölj, vagy megölnek elv. A kezdeti katasztrófa és pánik után azonban az emberek megtalálták a módját, hogy szembeszálljanak a szörnyetegekkel. A KRC-nek elnevezett kristályból fegyvereket gyártottak, és a vörös szemű gyermekeket bevetve megkezdődött az ellenállás. 2021-re pedig létrejött az első biztonságos város, a Kristályvárosnak elnevezett hely, melyet a KRC-ból épített fallal vettek körül. Az életben maradt emberek nagy része idemenekült, s azóta is viszonylagos békében és biztonságban élnek, miközben mindent megtesznek, hogy visszahódítsák maguknak a földet. A fal azonban nemcsak védelmet nyújtott, hanem teljesen el is szeparálta lakosait a külvilágtól, így még csak nem is sejthetik, hogy a legnagyobb veszély, ami rájuk leselkedik, azt nem az orruk előtt kell majd keresniük...
Belépés
Find a way
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Messages
From the world


A Z O L D A L B E Z Á R T
Last activities
in the world
Avada Kedavra - Harry Potter frpg
írta: Vendég
Szer. Jún. 27, 2018 7:29 pm

I.N.F.E.C.T.E.D
írta: Vendég
Szomb. Jún. 02, 2018 12:27 am

Hírek
írta: Consulatus
Csüt. Május 17, 2018 6:25 pm

EOF - Empire of Fantasy
írta: Vendég
Szer. Május 16, 2018 10:34 am

Nora Haytham
írta: Sebastian Carter
Pént. Május 11, 2018 3:07 pm

Konyha és Nappali
írta: Sebastian Carter
Pént. Május 11, 2018 3:00 pm

Benzinkút
írta: James H. Creek
Hétf. Május 07, 2018 5:29 pm

Laborok
írta: William J. Holland
Szomb. Ápr. 28, 2018 5:55 pm

Kórtermek
írta: William J. Holland
Szomb. Ápr. 28, 2018 4:25 pm

Seek the light
Find a way
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (16 fő) Pént. Márc. 09, 2018 8:42 pm-kor volt itt.


Share | 
 

 Maximilian O'Connor

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Maximilian O'Connor   Hétf. Jan. 22, 2018 11:36 pm

Maximilian O'Connor
Az ember könnyen érzi legyőzhetetlennek magát, még akkor is, ha tombol körülötte a halál.
Aaron Taylor-Johnson
Katona
Guardian
Becenév
Max, Maxim
Születési hely, idô
Oklahoma, 2010. szeptember 09
Lakhely
Kristályváros
Beállítottság
Hetero
Családi állapot
Egyedülálló
Foglalkozás
leendő Kancellár
Család
Öten vagyunk testvérek. Én vagyok a legidősebb, majd Vic, az ikrek és végül Cora. Mindig én voltam az aki felelősségteljesen vigyázott a kicsikre, aki tanult, és viselkedett hogy egyszer majd kancellár legyen belőle. Micsoda megtisztelő feladat.
A testvéreink közül talán egyedül én és Vic tudjuk hogy valójában nem vagyunk testvérek. De ez sosem zavart senkit. Minket főleg nem
Tulajdonságok
Erősségek:Adj egy távolsági fegyvert és bármilyen mozgó vagy mozdulatlan célpontot lelövök. A pusztakezes harcban Vic a nyerő kettőnk közül, de az utóbbi időben neki hála elkezdtem fejlődni benne. Emellett jól alkalmazkodom. Túl jól. Úgy tudok hazudni mint a vízfolyás és nálam jobb színészt keveset találsz Kristályvárosban. Mire nem jó előkelőségnek lenni...

Gyengeségek: A pusztakezes harcban lassú vagyok és nehézkes hiába tudok nagyot ütni. Emellett túl könnyen beadom a derekam bármire, és nem mindig állok a sarkamra mikor kéne

Elsődleges fegyvered: Pisztoly, géppuska, mesterlövészpuska, nyílpuska... mondtam már hogy szeretek lőni?
The world of the Enigma diesease
Azt hiszem sosem fogom elfelejteni azt a napot mikor először találkoztam velük. Gyerekek voltunk még... Én alig múltam 5 éves.
Az apám akkor is magával vitt már mindenhová, míg  otthon dajkák vigyáztak a húgaimra. Anyánk már nem élt, belehalt a szülésbe mikor a húgaim megszülettek. Apám még a mai napig gyászolja őt. Látom a szemén, a mozdulatain, látom mikor a lányaira néz. Őt látja mindenhol, néha még bennem is.
Sokszor heteket is távol voltunk így. Csak mi ketten... Apa... És fia. Szerettem ezeket a napokat, nagyon felnőttnek, nagyon fontosnak éreztem magam. Mint aki egyszer tényleg kancellár lesz. Fontos ember aki embereket felügyel, egy egész várost irányít.
Mikor megpillantottam azt a koszos, csontsovány kisfiút nem értettem miért olyan nagy dolog hogy megtaláltuk őt és a kishúgát. Két aprócska gyerek volt, erőtlenek, fejletlenek mint a kiscicák.
Én csak egy velem egyidős gyereket láttam benne, aki miután megfürdették és levágták a haját majdnem olyan volt mint én. Igaz... Jóval kevesebb hajjal de attól... az még mindig csak egy kissrác volt. Egy kissrác aki nem értettem miért nem akar velem játszani, hogy miért néz rám mindig olyan nagy rémült szemekkel. Mintha sosem látott volna még hozzám hasonlót.
Sosem felejtem el a napot mikor az apám elém állt. Odahívott és azt mondta valami nagyon fontosat kell mondania nekem.
Nagy szemekkel néztem fel rá mikor leguggolt hozzám.
- Max... Tudod hogy hány testvéred van, fiam? - kérdezte tőlem egyre a hajamat simogatva ki az arcomból.
- Kettő... - feleltem bizonytalanul. Apám megcsóválta a fejét és intett egyet hátra.
A kisfiú lépett be, karjában a kishúgával. Mindketten csinosan fel voltak öltöztetve, megfésülve. Egyedül a tekintetük és az alkatuk árulta el hogy mi történt velük.
- Ő itt Victor és Caroline, Max. Ők is a testvéreid a mai naptól kezdve. Az édestestvéreid. Érted amit mondok? - kérdezte tőlem komolyan az apám mire én csak bólintottam.
Fogalmam sem volt hogy az az ötéves kisgyerek mibe egyezett bele, ahogy arról sem hogy ahogy Victorra nézek...
Életem legfontosabb emberét, a legjobb barátomat, a testvéremet, a bizalmasomat és a társamat fogom látni benne egyszer.
A... társamat akit néha igencsak ki akarok nyírni. Nézni ahogy szépen ellilul a kis feje a kezeim között.
Najó. Imádom az öcsémet de néha baromi idegesítő tud lenni.
Például mikor égre földre keresem, mert fontos megbeszélésünk van de neeem, ő éppen csajozik valahol. És engem nevez Robinnak... Pont engem.
Kettőnk kötül ő a Robin ezt jobb ha jóelőre leszögezzük.
Persze a két lánynak egyből elvontam a figyelmét Victorról. Volt valami a kék kiskutya szemeimben és a bongyor fejemben amit szerettek a lányok. Igaz én nem vertem olyan nagyra a csajozási szokásaimat mint kedves öcsém.
Nagynehezen kirobbantottam onnan és elindult utánam.
- Muszáj mindig rosszkor beállítanod a bongyori fejeddel és elcseszni a bulit? - suttogott nekem mérgesen mire csak a szememet forgattam- Tudod milyen nehéz volt befűzni őket?
- Dugulj el és kövess!
- szóltam rá a szememet forgatva és öles léptekkel elindultam. Úgyis utánam jön. Nem merne nem utánam jönni. Tudja hogy akkor nagy lebaszást kapna apától. Meg tőlem.
- Reggel óta kajtatok utánad. Seth már háromszor leüvöltötte a fejemet miattad - morogtam mikor utolért. Seth a hadsereg feje volt a városban. Consul, a kancellár alatti első ember. Furcsa belegondolni hogy egy nap én leszek a felettese.
- Mi a fenére kellünk? - morogta Vic mire csak sóhajtottam egy nagyot. Imádom az öcsémet de mint említettem... Egy kanál víz és már nem lenne.
- Bevetésre megyünk. Fontosra. Szóval szedd össze a segged egy kicsit, hisztérika - - feleltem rá se nézve. Seth tiszta ideg volt így is... És semmi kedvem megint az üvöltözését hallgatni.
Our story was written by blood

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Maximilian O'Connor   Kedd Feb. 20, 2018 7:30 pm

Welcome to the world of the
Enigma-disease
Gratulálunk, elfogadva!
Helló Maxymus! Drága fivérem, társam és barátom. Annyi minden vár még ránk. Mindig is az agyadra mentem a sok marhaságokkal, de el sem hiszed, hogy mennyivel fogok még... Az előtörténeted tökéletesen ismertette a kapcsolatunkat. Ez persze nem mutatott meg mindent. Hiszen van, amiről te magad sem tudsz. Még nem. De idővel minden kiderül. Ahogy közös történetünk halad erőre, szépen lassan mi is átformálódunk. Talán gyökeres változásokon esünk át.

Avatar nyilvántartásLeader nyilvántartásRangfoglalóPrefektus nyilvántartás



Let me take your hand, I'll make it right
I pace back and fourth as you lay still. Helplessly praying, the light isn't fadin'. Hiding the shock and the chill in my bones.... I can't escape from this nightmare.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Maximilian O'Connor

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Enigma :: A horizont :: A felkelô nap :: Katona-
^
ˇ