Memories
from the past
Everything we know
Welcome to the
World of the
Enigma-disease
2035. 21 év telt el azóta, hogy egy ismeretlen vírus ütötte fel fejét, mely aztán futótűzként terjedt el az egész világon. Az egykoron tündöklő modern társadalmat a földdel tette egyenlővé. Megannyi élőlény vállt szörnnyé, így letaszítva az emberiséget a táplálkozási lánc csúcsáról. A városok elpusztultak, s ismét törvénybe lépett az Ölj, vagy megölnek elv. A kezdeti katasztrófa és pánik után azonban az emberek megtalálták a módját, hogy szembeszálljanak a szörnyetegekkel. A KRC-nek elnevezett kristályból fegyvereket gyártottak, és a vörös szemű gyermekeket bevetve megkezdődött az ellenállás. 2021-re pedig létrejött az első biztonságos város, a Kristályvárosnak elnevezett hely, melyet a KRC-ból épített fallal vettek körül. Az életben maradt emberek nagy része idemenekült, s azóta is viszonylagos békében és biztonságban élnek, miközben mindent megtesznek, hogy visszahódítsák maguknak a földet. A fal azonban nemcsak védelmet nyújtott, hanem teljesen el is szeparálta lakosait a külvilágtól, így még csak nem is sejthetik, hogy a legnagyobb veszély, ami rájuk leselkedik, azt nem az orruk előtt kell majd keresniük...
Belépés
Find a way
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Messages
From the world


A Z O L D A L B E Z Á R T
Last activities
in the world
Avada Kedavra - Harry Potter frpg
írta: Vendég
Szer. Jún. 27, 2018 7:29 pm

I.N.F.E.C.T.E.D
írta: Vendég
Szomb. Jún. 02, 2018 12:27 am

Hírek
írta: Consulatus
Csüt. Május 17, 2018 6:25 pm

EOF - Empire of Fantasy
írta: Vendég
Szer. Május 16, 2018 10:34 am

Nora Haytham
írta: Sebastian Carter
Pént. Május 11, 2018 3:07 pm

Konyha és Nappali
írta: Sebastian Carter
Pént. Május 11, 2018 3:00 pm

Benzinkút
írta: James H. Creek
Hétf. Május 07, 2018 5:29 pm

Laborok
írta: William J. Holland
Szomb. Ápr. 28, 2018 5:55 pm

Kórtermek
írta: William J. Holland
Szomb. Ápr. 28, 2018 4:25 pm

Seek the light
Find a way
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (16 fő) Pént. Márc. 09, 2018 8:42 pm-kor volt itt.


Share | 
 

 Tatamik

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Tatamik   Kedd Márc. 20, 2018 3:32 pm


Cody & Ellie





Szelíd mosolyom nem csorbul egy percet sem, még akkor sem, amikor vállam fölött pillant el. Igaz, ekkor némi kétely felmerül bennem, de visszakozni már nem fogok. Egyébként is, ki lehet ő? A „legrosszabb” esetben is egy félvér, ami… valljuk meg, az én tekintetemben nem rossz. Legalább lesz némi kihívás.
Már, ne értsetek félre, nincs bajom az emberekkel és a velük való edzéssel. Csak ott olykor vissza kell magam fogni. Nem célom ilyen gyakorlásokon túl nagy erőt bevinni számukra, túl gyorsan cselekedni, túl hamar a földre vinni őket. Megértem miért ódzkodnak tőlünk és szeretném elnyerni a bizalmukat. És lássuk be, úgy nehéz, ha akaratlanul is agyonverem őket. Szóval, mi is a lényeg az egészben?
Igen, hogy nem is rossz az nekem. Mosolyogva fordulok el tőle, látva, hogy miként cseréli ki a botját egy gyakorlóéra. Már épp fordulnék körbe, keresném, hogy akkor mi lenne ez ellen a legszélszerűbb, mikor is felém hajít egyet.
Az utolsó pillanatba nyújtom ki kezemet, könyökömet kifordítva kapom el jobb tenyeremmel. Ujjaim azon mód köré is fonódnak.
- Akkor bot - jegyzem meg, vállamat vonva. - Legalább egy nagy dilemmát eldöntöttél nekem - csevegek könnyedén, mit sem zavarva, hogy ő amúgy meg sem szólal. Nem vesztegeti az idejét erre. Pedig ha tudnák, hogy néha a beszéd milyen jó figyelemelterelés tud lenni.
Üsse kavics. Nincs bajom a közelharccal.
A szőnyeg széléhez lépve szabad kezemmel veszem le előbb a bal, majd a jobb cipőmet, zoknimmal egyetembe. Élvezem a tatamik kemény puhaságát, ahogy talpam egy pillanatra elsüpped benne, majd olyan, mintha ott sem lett volna.
- Nem vagyok nagyon hozzászokva, de ezzel is meg kell tanulni harcolni - vonom meg újra a vállamat az idegen, szótlan férfival szembe állva. Ahogy az illik, kezeimet összesimítom - még úgy is, hogy a bot a kezembe van - és meghajolok előtte. Természetesen vigyázok, a bot nehogy a kiszúrja a szemem, vagy beleálljon térdembe.
- Egyébként Ellie vagyok. A nevedet legalább elárulod, vagy az lesz a bónusz, ha a földre viszlek? - hajtom enyhén oldalra a fejemet, kezem leengedve magam mellé. Csuklómat párszor átmozgatom, a bot pörög benne. Nahát, mikre vagyok vele képes. Még a végén leváltom drága kardomat!
Jó, ez most nem a vicc ideje. Lassan kezdek el sétálni a férfi körül, ha amaz úgy dönt, hogy nem tesz semmit. Hirtelen lépek ki bal lábammal, mintha támadni akarnék, aztán visszalépek. Ijesztgetés csak egyelőre.
S ha továbbra sem történik semmi, akkor az egyik forgásnál, engedem, hogy a bot kicsússzon ujjaim közül. A végét elkapva, láb magasan suhintok vele, megpróbálva kigáncsolni. Kezdésnek.



415|| youtube || note: xx || kredit






Each generation should be made to bear the burden of its own wars, instead of carrying them on, at the expense of other generations

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Tatamik   Kedd Márc. 20, 2018 3:09 pm


Elenor s & Cody
The fight is Begin
Sosem érdekelt, hogy ha beszólnak, vagy leszólnak. Ezek többsége csak a gyakorló pályát ismeri, ha tényleg kint lettek volna, igazi küldetésen akkor nem pusmognának így. De nem érdekelnek. Csak iszok, és már folytatom is az edzést, egy óra múlva úgyis a Guardianommal van jelenésem.
Kihúzom magam és folyatom a kifejezéstelen pillantással való méregetést, mert az igazán jól megy nekem.
Nem ismerem ezt a lányt, lényegében senkit sem ismerek, Taten kívül, ide is miatta jöttem inkább, a tesztek…
Elpillantottam a válla felett a susogó srácokra és lányokra, majd újra rá, mint aki nem hiszi, hogy komolyan gondolja a másik, amit mondott. A megfigyelőimre pillantok, ott kiszúrom az irányítót, szabad-e egyáltalán nekem ezt. Sosem edzettem senkivel sem, jó ideje, úgy értem, félvérekkel sem, hozzájuk se engedtek túl közel. Végül bólint a megfigyelőm és én épp csak felhúzom a szemöldököm, majd lecserélem a karbon szálas botot egy gyakorló fa botra, ennyi eszem még nekem is van hogy ne aaz élesebb fegyverem használjam. Felemelek a földről neki is egy botot és felé dobom, majd beállok az egyik tatami közepére. A hátam mögé rejtem a botot, és egyenes háttal állva várom. Nem a beszédességemről vagyok híres, főleg nem egy idegennel szemben, különbözök ettől a lánytól, én nem mennék oda bárkihez csak azért, hogy leszólítsam, hogy van-e kedve velem gyakorolni.
Megtanultam, hogy felesleges bárkinek is tepernem, vagy bármi miatt is. Itt úgyse az van amit én szeretnék, hónapokig sírtam éjjelente a családom miatt, az új családomért, de nem jött senki aki segíthetett volna rajtam, ezért magamnak kellett megoldanom mindent. Persze voltak, akik megsajnáltak, volt, aki a programozásra tanított meg, és a régi könyvtárakban amiket a küldetéseken szereztem, tele voltak ilyen programozáshoz kellő könyvekkel, szóval nem csak fizikailag fejlesztettem magam, titokban más skillekre is ráfeküdtem.
Csendben figyeltem, ahogy a lány feláll a tatamira próbáltam megérteni, hogy mit akart tőlem, miért akar velem edzeni? Most került volna ki az alap képzésről? Nem hajoltam meg, nem mutattam be a tisztelgő meghajlást, az életben sem tiszteleg előttem egyetlen mutáns sem, mert épp az illemmel van elfoglalva, nem csak simán rád ront, így vártam.






Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Tatamik   Vas. Márc. 18, 2018 9:12 am


Cody & Ellie





Napjaim egyik kedvenc része az edzés. Ne nézzetek így, jó! Ez tényleg így van! Általában tele vagyok energiával, amit oly kevés helyen tudok levezetni. Persze olykor az éjszakai járőrözés után ritkán kell altatni - főleg ha utána bevágok pár házilag készített hamburgert - de amikor ez nem történik meg, akkor… Muszáj vagyok ezzel valamit kezdeni.
Ezért is lehet, hogy arcomon derűs vigyorral vedlek át az öltözőbe a megfelelő ruházatba. Hajamat felkötve, szinte már szökellve nyitok be az edzőterem ajtaján, ahol…
Mindenki csendben állva figyel egy pontra. Fejemet előbb a bámészkodókra hajtom félre. Kezemet csípőre téve fordulok lassan abba az irányba, melybe néznek.
Egy férfi… csapkodja kissé hevesen az egyik edzőbábut. Lendületem kissé megszakad, habozva nem tudom, hogy merre is induljak. Végül mégis csak a bámészkodók mellett döntök. Egyelőre.
- Mi a helyzet hapsikáim? - kérdezem ragyogó mosollyal az arcomon. De hiába figyelem döbbent arcukat, enyhe undorukat ajkuk szegletébe egyelőre nem válaszolnak.
Csak beállok én is a bámészkodók közé. Ismerős a fickó, szerintem láttam már. A nevét is mintha sejteném. Connor, vagy… Copy. Nem, ez hülyén hangzik. Ajkaimat rágcsálva újra csak elfog az éhség. De nem vészesen, még pár óráig talán kibírom, mielőtt éhhalált halnék.
Jaj, hát hogy hívnak téged? Pedig biztos vagyok abban, hogy tudom a nevedet. Vállaimat enyhén leengedve figyelem az ismerős idegen minden mozdulatát.
S trololo! Ekkor szólalnak meg mellettem. Nyilván nem hozzám, rajtam teljes mértékben átnéznek. De…
Hallgatom, ahogy méltatlanul beszélnek a félvérről. Szemeim csak egy pillanatra villannak meg, ahogy rájuk sandítok. Enyhe sóhajjal fordulok végül feléjük, szinte el sem hiszem, amit mondanak.
- A fenéket - felelem nekik. Attól miért lenne veszélyes valaki, hogy itt edz? Szemeimet megforgatva indulok el a férfi irányába, azonban… Az hirtelen eltűnik Colin. Nem, ez sem illik hozzá. Pár pillanatnyi pislogás után találom meg a táskájánál.
- Ne már - hajtom oldalra a fejemet, térdeimet párszor beroggyasztva. Amikor végre találnék valakit, ki edzene velem! Hogy ezt mégis honnan veszem? Félvér Chad is… Nem, ez sem a neve. De idegesítő, pedig azt hittem, hogy eddig jó a névmemóriám.
Lépteimet felé viszem mégis. Még semmi sincs veszve. Legalább adnánk egy kis showt is a bámészkodóknak. Tiszta haszon. Vagyis… nézőpont kérdése.
- Helló, Cody! - szólítom meg, kissé idétlenül intve neki, ahogy megállok mögötte, ő pedig reám pillant. - Cody! - örülök meg, inkább annak, hogy végre tényleg eszembe jutott a neve. - Mondd csak. Ha már ilyen jól bemelegítettél nem lenne azt kedved gyakorolni egy élő személyen is, aki… még vissza is üthet és kitérhet előled? - kérdezem bájos mosollyal, energikusan. Talán túl magabiztosan is.



422 || youtube || note: xx || kredit






Each generation should be made to bear the burden of its own wars, instead of carrying them on, at the expense of other generations

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Tatamik   Vas. Márc. 18, 2018 12:45 am


Elenor s & Cody
The fight is Begin
Igazából rém unalmas volt egyedül edzeni, még az ujak se jöhettek oda hozzám, mert képtelen voltam viselkedni. Találkoztam Maryvel és kaptam tőle azt a könyvet, még nem mertem elkezdeni olvasni, kincsként őrizgettem, és egyből elvettem Tatettől, ahogy hazaértünk, butaság, de azt lapozgattam és szagolgattam, és egy –két színes aláhúzást el is olvastam benne. Érdekes kiemelések voltak, én mondjuk nem szerettem, ha a könyveket összefirkálják. Ami azt illeti elég szélsőségesen viselkedtem a találkozásunk óta, voltak dührohamaim, könnyebben pattantam, mint máskor, mert egyúttal féltem is, hogy ha már látom, láttam, soha többet nem láthatom újra. Hogy valaki biztos tréfát űz velünk és megfigyelés alatt tart mindkettőnket, hogy lássák, hogy hogyan reagálunk a másikra. De, annyira akartam a közelségét! Azt akartam, hogy meséljen megint nekem, olyan meséket, amiket csak ő tudott, és mindig megnyugtatott velük, elég volt ha a hangját hallom és hamarosan meg is nyugodtam.
Most pedig itt voltam, túl voltam egy rakat fizikai alkalmassági vizsgálaton, aztán következett a csapat munka, most már ők is jobban odafigyeltek rám, megfigyelt körülmények között kellett Tate-vel együtt dolgoznom, hogy lássák a csapatmunkát, az összhangunkat. Munka az volt, de az összhang messze elkerült minket. Ő probált követni, de valahogy nem tudom. Direkt nehezítettem meg a dolgát, minden egyes küldetésben, még akkor is ha azt a pályán tettük meg. Megbuktunk egy csomószor, mert állítólag csapatban kellett volna megoldanunk a feladatokat. Eme sikertelenségemen felbuzdulva, az egyik gyakorlóteremben kötöttem ki és Escrima harcot gyakoroltam. Tulajdonképpen ez a bot harc, bármilyen bottal képes vagyok harcolni, szurony fegyverekkel és a kedvencem a naginata bot, vagy a félhosszú naginata, amit össze lehet a végénél kapcsolni, és így két vágó részt kaphatok, hasznos a mutánsok elleni harcban. De most életlen botokkal harcoltam, a saját fegyvereimet csak akkor kapom meg, amikor feladatkor elszámolás van, és a küldetés végével le is kell adnom őket. Egyébként sem használhatok itt ilyen fegyvereket, a városon belül, belőlem sajnos kinézni, hogy éles fegyverrel végig szántom a várost, mert kaptam egy gellert és nem érdekel ,hogy ki van az utamban, ütök, vágok.
Nem számoltam már rég, hogy a hanyadik karbon szálas gyakorló bábút tettem tönkre, de mind-mind precíz halálos ütés volt, néhány emberi alak, és C és D szintű mutáns  testét formázták 3 d-ben persze, lemodellezve a tömörségüket is. Minek papír fecniken gyakorolnunk? Értelmetlen. Ki tudja mióta gyakoroltam, amikor kicsit félre álltam, azért, hogy hagyjam a segédeknek újra rendezni a bábokat. Nem szóltak rám ,hogy ne tegyem, az elején még vörösek voltak a szemeim, mostanra már lenyugodtam. Kénytelen leszek Codyval együttműködni.
A fal melletti táskámhoz mentem és ittam, hallottam a hátam mögött a pusmogást, elvégre nem vagyok süket és félvér is vagyok! Fiatalok, pár évvel fiatalabbak nálam, eddig talán engem néztek, vagy maguk közt próbáltak gyakorolni. De mennyivel jobb lett volna igazi dögök ellen harcolni! A kulacsomból ittam, amikor a hátam mögül meghallottam a lépteket és lassan semmitmondó pillantással fordultam meg, hogy szemügyre vegyem azt, aki közeledni mert felém, és nem hagy gyakorolni.





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Tatamik   Kedd Jan. 23, 2018 7:20 pm


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Tatamik   

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down
 

Tatamik

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Enigma :: Látóhatár :: Kristályváros :: C - Központi körzet :: Katonai központ :: Edzôterem-
^
ˇ