Memories
from the past
Everything we know
Welcome to the
World of the
Enigma-disease
2035. 21 év telt el azóta, hogy egy ismeretlen vírus ütötte fel fejét, mely aztán futótűzként terjedt el az egész világon. Az egykoron tündöklő modern társadalmat a földdel tette egyenlővé. Megannyi élőlény vállt szörnnyé, így letaszítva az emberiséget a táplálkozási lánc csúcsáról. A városok elpusztultak, s ismét törvénybe lépett az Ölj, vagy megölnek elv. A kezdeti katasztrófa és pánik után azonban az emberek megtalálták a módját, hogy szembeszálljanak a szörnyetegekkel. A KRC-nek elnevezett kristályból fegyvereket gyártottak, és a vörös szemű gyermekeket bevetve megkezdődött az ellenállás. 2021-re pedig létrejött az első biztonságos város, a Kristályvárosnak elnevezett hely, melyet a KRC-ból épített fallal vettek körül. Az életben maradt emberek nagy része idemenekült, s azóta is viszonylagos békében és biztonságban élnek, miközben mindent megtesznek, hogy visszahódítsák maguknak a földet. A fal azonban nemcsak védelmet nyújtott, hanem teljesen el is szeparálta lakosait a külvilágtól, így még csak nem is sejthetik, hogy a legnagyobb veszély, ami rájuk leselkedik, azt nem az orruk előtt kell majd keresniük...
Belépés
Find a way
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Messages
From the world


A Z O L D A L B E Z Á R T
Last activities
in the world
Avada Kedavra - Harry Potter frpg
írta: Vendég
Szer. Jún. 27, 2018 7:29 pm

I.N.F.E.C.T.E.D
írta: Vendég
Szomb. Jún. 02, 2018 12:27 am

Hírek
írta: Consulatus
Csüt. Május 17, 2018 6:25 pm

EOF - Empire of Fantasy
írta: Vendég
Szer. Május 16, 2018 10:34 am

Nora Haytham
írta: Sebastian Carter
Pént. Május 11, 2018 3:07 pm

Konyha és Nappali
írta: Sebastian Carter
Pént. Május 11, 2018 3:00 pm

Benzinkút
írta: James H. Creek
Hétf. Május 07, 2018 5:29 pm

Laborok
írta: William J. Holland
Szomb. Ápr. 28, 2018 5:55 pm

Kórtermek
írta: William J. Holland
Szomb. Ápr. 28, 2018 4:25 pm

Seek the light
Find a way
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (16 fő) Pént. Márc. 09, 2018 8:42 pm-kor volt itt.


Share | 
 

 Karen Danvers

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Karen Danvers   Pént. Feb. 16, 2018 1:47 am


Karen Danvers
If I could take back the moment, I let you get under my skin.
Relent or resist... Seems the monster always wins
Chyler Leigh
Civil
Civil
Becenév
Danvers
Születési hely, idô
Oklahoma, 2008. Február 28.
Lakhely
Kristályváros
Beállítottság
Heteroszexuális
Családi állapot
Egyedülálló
Foglalkozás
Irodista
Család
Talán 6 évvel az egész előtt születtem. Broken Arrowban éltem. Éltünk. Már talán csak én élek. Jelen voltam a múlt városának kialakulása alatt. Habár részt nem vettem benne, s mindössze csendben épültem be a társaságba. A szellem vagyok ezen a földön, aki mellett mindenki elmegy és senki sem látja. Hiszen halált viszek a hátamon. Ahogy mindenki más. De ez mégis más... Hiszen én öltem meg őket. Az anyámat és az apámat. Egy könyörtelen gyilkos vagyok... Annak tartom magam. Mindent elvesztettem. Önmagamat, a családomat, az öcsémet. Mára talán már ő is halott. De nem adom fel. Nem veszíthetek többet. Legalább őt meg kell találnom...
Tulajdonságok
Erősségek: Jól hackelek. Persze nem a kisujjamból húztam ki a tudást. Ám ez maradjon az én titkom. Emellett jól lövök. Habár nem sok hasznát veszem az irodában. Ha csak nem unalmamban dobálok papírgalacsinokat a kukába.

Gyengeségek: A gyengeségem az öcsém, aki 10 éve tűnhetett el Kristályvárosból. Ezen felül nehezen kezelem a zavarba ejtő helyzeteket és az embereket is.

Elsődleges fegyvered: Lőfegyver? Az az igazság, hogy az évek alatt nem voltam kiszolgáltatva semminek, így harcra sem került sor. Bár azt mondják, hogy olyan, akár a biciklizés... Újra eszedbe fog jutni, ha oda kerülsz, hogy szükséged lesz a tudásra.
The world of the Enigma diesease
Addig dönts, amíg lehetőséged van dönteni. Ha te nem teszed meg, a döntés akkor is megszületik, csak nélküled, de abba már nem lesz beleszólásod.

Combközépig érő szoknya feszült vékony lábaimra, melyek sietős lépteket tettek egymás után. Karjaim mellkasomhoz ölelték a ferdén egymásnak feszülő dossziékat. Hófehér ingem szinte világított a rávetülő nap fényében. Tekintetem zavartan szaladt végig az ember tömegen, mely tagjai között lavíroztam. Bár nem volt ebben semmi meglepő. Elvégre a C körzet Kristályváros központja. A túlélés érdekében rengeteg dolgot kell tenni, de azért, hogy egy posztapokaliptikus világban fenntarts egy több száz fős közösséget, a fegyelmezettség még fontosabb. Épp ezért tiszteltem mindig is a kancellárt. A semmiből épített fel egy hatalmas közösséget. Én pedig a magánéletemmel sem bírok el... Vettem így tehát egy mély sóhajt, miközben a tömeg közepén állva, árgus szemekkel néztem fel a Konzulszállóra. Hatalmas, fényes és gyönyörű. Az ember azt hinné, hogy csupa móka és kacagás az életük. De ők is átmentek azok amin mindenki más... Ezen felül több száz emberért felelősek. Hiszen semmi sem az, aminek látszik. Ezt már megtanultam.
Gondolatmenetemet az óra szakította félbe, ahogy a lustán kattogó mutatókra tévedt tekintetem. Állásától nagyra nyílt tekintettel döbbentem rá, hogy miközben egy konzulátusi címről álmodozom, épp a munkahelyemről kések el.
- Picsába...- szisszentem fel, majd  vettem hirtelen fordulatot a cél felé, s sietősen vágtam át a tömegen. A zebrához érve koccantam neki egy hölgy vállának, majd a lendülettől dőltem tovább, akár egy rönk. Szinte lassított felvételben láttam magam előtt, ahogy elnyílt ajkakkal, rémülten közelít az arcom a főút aszfaltjához, miközben a zöldre meginduló elektromos járművek, biciglik, kocsik közelítenek felém. Akkor ott helyben pergett le előttem az életem. Vallottam magam előtt újra, s újra kudarcot. Ám az események egész más fordulatot vettek, ahogy egy erős kéz körülfonta ujjait karomon, majd kaszált a gyomromnak, hogy alám nyúlva rántson vissza az élők soraiba.
Zihálva figyeltem, ahogy a képem előtt suhannak el a járművek, s szinte pillanatokon múlott az, hogy kinyiffanok-e vagy sem. De ezúttal kíváncsi voltam a megmentőm személyére is. Tudni akartam, hogy kinek tartozom az életemmel. S mikor felpillantottam a fickóra, egy szőkés hajkoronával megáldott Adonisz hajolt fölém. Fülig vörösödve pislogtam rá. Szemem fehére szinte világított kipirosodott bőröm között. Pláne akkor milyen vörös voltam, mikor rám mosolyodott, s feltűnt, hogy a mellemet fogja. Persze az ember nem válogat, ha valakit meg kell menteni, hogy épp hol fogja meg. Ez idáig teljesen stimmt. Azonban az már kevésbé volt ésszerű lépés, hogy visszakézből leosszak-e neki vagy sem... Márpedig, ahogy észhez sikerült kapni, úgy álltam lábamra, hogy akkorát adjak a charme-os képének, hogy  azon a plasztika se segítsen. Visszakézből csattant a pofon, ahogy szinte tekeredett ki feje a nyakán. Haja a képébe lógott és még csak nem is tekintett rám. Zihálva, idegesen néztem rá, azonban a fókusz zóna igen csak a háta mögé került. A háta mögé, ahol is a hatalmas óra volt. Mit ne mondjak, nem az én javamra írták az időt. S kellőképp félhetsz a késéstől, ha egy katonai központban dolgozol. Ezerféleképpen kínoznak meg és ölhetnek meg... Habár egy csúnya nézés épp elegendő volna ahhoz, hogy a homlokomra írjam, hogy "szemetes vagyok, a sarokban a helyem".
- Elkések!- kaptam ajkaimhoz, majd a földre hullott, eltaposott irataimért nyúlva vettem sietősre a formát. Mit sem foglalkoztam azzal, hogy épp néhány perce mentették meg az életemet, s ennek tetejében egy pofonnal háláltam meg... Az egyetlen fontos dolog jelen pillanatban az volt, hogy beérjek a munkahelyemre és ne rúgjanak ki. Az egyetlen esélyemet nem kockáztathattam. Hiszen mi volna, ha nem öngyilkos lépés, ha épp a katonaság gépeit próbálnám feltörni.
Our story was written by blood

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Karen Danvers   Pént. Feb. 23, 2018 2:50 am

Welcome to the world of the
Enigma-disease
Gratulálunk, elfogadva!
Nahát... nahát... nahát...
Mit látnak az kis szemeim errefelé.
Egy igazi vadállat bújt ebbe a nőbe én ezt már msot megmondom. Vigyázzatok vele, mert harap. A végén még beleszeretek.
Kérlek.
Vicceltem.
Mindenestre drága Danvers, érdekelsz. Kifejezetten érdekelsz és alig várom hogy mindent megtudjak rólad, amit olyan bőszen titkolsz még előlem. Még. Nem fogod tudni sokáig.
Sok hosszú hosszú éjszakát fogunk mi ketten együttölteni. Persze munkával.
Sokszor fogjuk ölni egymást, aztán valaki mást ölünk mert bántotta egyikünket.
Erre mondják hogy se veled se nélküled?
Azt hiszem...
Mindenesetre... Kíváncsian várom a közös jövőnket.
Üdv köztünk!
Avatar nyilvántartásLeader nyilvántartásRangfoglalóPrefektus nyilvántartás



You know, I can take you straight
to heaven if you let me



You know I, I can make your body
levitate if you let me

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Karen Danvers

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Enigma :: A horizont :: A felkelô nap :: Civilek-
^
ˇ