Memories
from the past
Everything we know
Welcome to the
World of the
Enigma-disease
2035. 21 év telt el azóta, hogy egy ismeretlen vírus ütötte fel fejét, mely aztán futótűzként terjedt el az egész világon. Az egykoron tündöklő modern társadalmat a földdel tette egyenlővé. Megannyi élőlény vállt szörnnyé, így letaszítva az emberiséget a táplálkozási lánc csúcsáról. A városok elpusztultak, s ismét törvénybe lépett az Ölj, vagy megölnek elv. A kezdeti katasztrófa és pánik után azonban az emberek megtalálták a módját, hogy szembeszálljanak a szörnyetegekkel. A KRC-nek elnevezett kristályból fegyvereket gyártottak, és a vörös szemű gyermekeket bevetve megkezdődött az ellenállás. 2021-re pedig létrejött az első biztonságos város, a Kristályvárosnak elnevezett hely, melyet a KRC-ból épített fallal vettek körül. Az életben maradt emberek nagy része idemenekült, s azóta is viszonylagos békében és biztonságban élnek, miközben mindent megtesznek, hogy visszahódítsák maguknak a földet. A fal azonban nemcsak védelmet nyújtott, hanem teljesen el is szeparálta lakosait a külvilágtól, így még csak nem is sejthetik, hogy a legnagyobb veszély, ami rájuk leselkedik, azt nem az orruk előtt kell majd keresniük...
Belépés
Find a way
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Messages
From the world


A Z O L D A L B E Z Á R T
Last activities
in the world
Avada Kedavra - Harry Potter frpg
írta: Vendég
Szer. Jún. 27, 2018 7:29 pm

I.N.F.E.C.T.E.D
írta: Vendég
Szomb. Jún. 02, 2018 12:27 am

Hírek
írta: Consulatus
Csüt. Május 17, 2018 6:25 pm

EOF - Empire of Fantasy
írta: Vendég
Szer. Május 16, 2018 10:34 am

Nora Haytham
írta: Sebastian Carter
Pént. Május 11, 2018 3:07 pm

Konyha és Nappali
írta: Sebastian Carter
Pént. Május 11, 2018 3:00 pm

Benzinkút
írta: James H. Creek
Hétf. Május 07, 2018 5:29 pm

Laborok
írta: William J. Holland
Szomb. Ápr. 28, 2018 5:55 pm

Kórtermek
írta: William J. Holland
Szomb. Ápr. 28, 2018 4:25 pm

Seek the light
Find a way
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (16 fő) Pént. Márc. 09, 2018 8:42 pm-kor volt itt.


Share | 
 

 Anthony Miles

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Anthony Miles   Csüt. Márc. 15, 2018 2:11 pm

Anthony Miles
Semmi sem azért csodás, mert örök - hanem mert kiváltság ismerni!
Robert Downey Jr.
Civil
Civil
Becenév
Tony
Születési hely, idô
infó ide
Lakhely
Kristályváros
Beállítottság
Hetero
Családi állapot
Egyedülálló
Foglalkozás
Feltaláló, Gépészmérnök
Család
Egyszer egy bölcs ember azt mondta, " Csak egy valami számít az életben, hogy hová születettél". Az életedet befolyásolja az, hogy ki volt az apád. Ki volt az anyád. Ki nevelt fel. Ahogy a jövőt befolyásolja az, hogy kik között nevelkedtél. Megannyi változást jelent, holott akkor épp oly jelentéktelennek látszik. S az mindegy, hogy ezt ki mondta. Csak mondta, így én is mondom. Hiszen igaz...

Hedwig Miles: Az apám. Tudós figura. Tanult és rendkívül sokrétű. Sok dolgot köszönhettem neki, azonban a vele ápolt kapcsolatom... Bonyolult. Sosem éreztem magamat a fiának. Sosem éreztem, hogy ő apának tartaná magát. A munka megszállottá tette. Sosem értett velem egyet és mindig is az életvitelemet igyekezett sárba tiporni. De ennek már legalább 20 éve, ha nem több. Gyilkosság áldozatává vállt.

Katheryn Freely: Az anyám. Mindig is próbált mellettem állni. Amikor megszületett a fiam, ellenezte a lépést, azonban próbálta nem szétszakítani a családomat. Végeredményben mégis sikerült neki. Az ex nejem és ő... Enyhén szólva gyűlölték egymást. Őt a kór vitte el.

Anthony Miles Jr.: A fiam. Miután leléptem, őt magam mögött hagytam. Bár nem kaparós sorjegyért indultam... Jól tudta, hogy nem fogok többet haza térni. Jól tudta, hogy egyedül maradt az anyjával. Gyűlöl. Talán még ma is gyűlöl a döntésemért. De fiatal... Az volt. Nem mondhattam el neki az igazat.

Rhea Hatcher: Alias ex Mrs. Miles. A volt feleségem. A sárkányok sárkányabbik fele. Bár ez egy erős túlzás...  Rhea és én fiatalon ismerkedtünk meg. Szórakoztunk egymással. Buliztunk. Amolyan dugó pajtik voltunk. De Rhea teherbe esett. Végül szerelembe estünk. Rövid időre... Utána jött a pokol. Mármint Rhea pokla. És a munkának éltem, ő meg a családnak. Nem érezte, hogy a részese lettem volna igazán... Évekig tartó veszekedés eredménye volt a válásunk.  

Tulajdonságok
Erősségek:Az erősségem nem a karomban van, hanem bent a fejemben. A tudásom, amit sosem vehet el senki és semmi. Nem utolsó sorban pazar külsőm sem épp hátrány. A tudós playboy. Legalábbis Ms Howard mindig így emleget.

Gyengeségek:Nincs gyengeségem. Tökéletes vagyok. Ha nem lennék az, nem jutottam volna el oda, ahol állok. Meg makacs... Egy kicsit makacs. És egocentrikus...

Elsődleges fegyvered: Ritkán nyílik alkalmam a harcra, amiért ugye nem is panaszkodok. Feltaláló vagyok, így igyekszem elkészíteni a tökéletes fegyveremet. Ha megtalálom, szólok...
The world of the Enigma diesease
96 óra, 5760 perc. Ám ha pontosítani akarunk, plusz, mínusz néhány perc. Alig éreztem a fáradtságot, s munka közben gyakran elmerengtem a tényen, miszerint a magam 41 évéből 10 774 800 órát vesztegethettem el alvással. Legalábbis azt mondják az emberfia át szunyókálja az életének a több mint a felét. Hát én ezzel a 4 nappal úgy éreztem, mintha csak egy hete ébren volnék már. Ami igazság szerint nem is volt teljesen reális, hiszen 7 és fél nap lehetett az, amit e négy napba sűrítettem bele.  Persze ha azt nézzük, hogy egy átlagember mennyit alszik. Nekem ez valójában a fél hetem lehetett. S hogy mi foglalt le annyira, hogy számítógépek, forrasztópákák és fém kovácsolással töltsem el időm nagy részét? Valami forradalmin dolgoztam. Korábban ugyan készítettem fém páncélzatot, azonban Kristályvárosban nem lelhettem fel a megfelelő anyagot hozzá. Lehetetlenség volt palladiumot szerezni. Nem törik, nem repedt, s megfelelő hajlással rendelkezik egy tökéletes páncél megalkotásához. A tökéletes művégtag megalkotásához. És sikerült. Mégis összehoztam. A korszakalkotó eszközből azonban valami egészen különleges eszközt kívántam készíteni. Az eszközt, amely egyben funkcionál fegyverként, s protézis gyanánt is. Igen. Ez volt a munkám. Protéziseket készítettem. Minden új holmimat videóval rögzítettem. Így felismerhetőbben voltak a hibák. Ezúttal is erre készültem.  
Igazi ritkaság volt, azonban bakelit lemezlejátszón hallgattam zenét. Az egész műhelyemet bezengte a kellemes dallam. S egy korszakalkotó ötlet megvalósításához mi illene jobban, mint Bonnie Tyler, I need a hero c. száma. Hát meghallva a kellemes ütemet, kezdtem dúdolni, s pördültem a terem közepére. Alkaromat magam felé fordítva futtatam végig szememet a kékek világító, fém keretes mikrovezérlőkön. A bőrömbe ágyazódtak fém karmaikkal. Nem épp a leg kellemes megoldást nyújtottak, azonban ha valaki béna az egyik kezére...
- Jóestét. Íme a protézis szülőszoba. Örömmel jelenthetem be, újabb kistestvért köszönhetünk köreinkben. A korszakalkotó...- pillantottam ezúttal a kamerából ismét magam felé fordított alkarom irányába. - , egyedi...- majd kezdtem el benyomogatni a fénylő vezérlő gombokat sorban. Mindössze hármat. S végül miután az összes vörös fényjelzést adott, a velem szemben az asztalomon lévő fém karra pillantottam. -  s első Palladiumból készült, elsősorban művégtag, másodsorban karpáncél és fegyver típusú protézist. - karomat kinyújtottam, ujjaimat szét feszítettem az eszköz irányába. - F01-es, a manuális karkövető alappáncél első tesztje. - Némi csenddel szuggeráltam az eszközt, ami még csak mozdulni sem akart. Egyenlőre... - Lássuk a medvét...- Most sem akart mozdulni. Nem mintha valami parancsszót mondtam volna. Bár reménykedtem némi buzdító szó meghatja a lelkivilágát, de nem igazán vált be a dolog. Hunyorogva pillantottam alkaromra, ahol az összes fény vörös visszajelzést adott. Esetünkben ez jó is volt... De a páncélzat csendben csücsült az asztalon, mintha épp nem aktiválódnia kellene a mágneses aurának amit kivetített a mikrovezérlő. - Ne szórakozz velem...- morogtam el magamat, majd kellő löketet adva a mikrovezérlőket össze vissza kezdtem el nyomogatni. A türelmetlenség nem erény...  
A feszült helyzetben, a videofelvétel hátterében egy fekete hajú hölgy jelent meg. Felvont szemöldökkel nézett rám, miközben egy teljes papírrengeteget ölelt magához.  
- Mint mindig, élmény nézni ahogy dolgozik. - húzott vérvörös ajkaira széles mosolyt, majd elindult meg irányomba. - 4 nap elég hosszú idő... Ha engem kérdez...
- És mit tanácsol? Kapcsolódjak ki egy kis papírmunkával? - egyenesedtem ki, majd vettem egy mély sóhajt, miközben végignéztem a papírmennyiségen, amit úgy ölelgetett.
- A konzulátus tudni akarja, hogy mit finanszíroz... - vonta fel szemöldökét, majd tette le a papírokat az asztalomra. Vagy inkább a kupac tetejére, ami az asztalomon állt.  
- Ms. Howard. Maga az asszisztens, mondjon nekik valami megnyugtatót! - jelentettem ki, mit sem törődve azzal, hogy mit gagyog a konzulátus. Csak csapkodtam tovább a gombokat és az alkaromat. Egy jó veréstől csak megjön majd az esze...
- Tony, a konzulátus magát akarja. Hogy várhatja el, hogy finanszírozzák a munkáját, ha azt se tudják, hogy mit csinál a támogatásukkal... ?! - vonta fel a szemöldökét, majd körbe sétálva kezdett el mindenhez hozzámatatni. - Ez...- emelt fel egy tervrajzot. Nem az én tervrajzomat... - micsoda? Ez... Ez tényleg egy nemi szerv? Egy női... nemi szerv? - felvont szemöldökkel nézett rám egyre csak megemelve hangját. Elvárta, hogy válaszoljak...  
- Egy fanatikus tervrajza... Nem tehetek róla... Rám erőltette. Addig nem szállt le rólam, amíg nem fogadtam el. - bosszankodtam neki kifogasolva a vádat, amit épp rám akart igazolni.  
- Tony! Azért van itt... Azért kapja a támogatást, hogy...- azzal emelte meg a palladium protézist, hogy demonstrálni tudja önmagát. Én pedig nem győztem magyarázni neki, hogy ne nyúljon hozzá. Csak kántáltam neki, hogy ne. Meg hogy hagyd. Nem hallgatott rám. - Protéziseket gyártson. Fegyvereket.
S abban a szent pillanatban az eszköz lebegni kezdett a keze felett, majd olyan sebességgel csapódott a karomnak, hogy a falon kötöttem ki, magammal borogatva mindent, ami az utamba kerülhetett. Végül az iratok közepén kikötve, egy rakat papírral az ölemben nyögtem fel fájdalmasan. - A papírmunkát választom...
Our story was written by blood

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Anthony Miles   Szomb. Márc. 17, 2018 11:44 am

Welcome to the world of the
Enigma-disease
Gratulálunk, elfogadva!
Valahogy mindig is csodáltam azokat az embereket akiknek ennyi esze van mint neked. Azok az emberek akik képesek alkotni és új dolgokat teremteni a legjobbak.
Mindenemellett... bírom a stílusod ember!
Hiszen aki a jó zenét szereti rossz ember nem lehet.
Az et-dből tisztán kiderült hogy milyen lazán veszed az életet annak ellenére is hogy milyen fontos feladatod van. Ez szimpatikus!
Igaz nem sokat értettem abból amit azzal a protézissel műveltél dehát én aztán csak egy egyszerű katona vagyok...
Mindenesetre... Egyszer kéne innunk egy pohár jóféle szeszt. Megismerném a gondolataidat... Na meg a csinos asszisztensedet.
Üdvözlünk Kristályváros nagy koponyái között!


Avatar nyilvántartásLeader nyilvántartásRangfoglalóPrefektus nyilvántartás





It's not over. We are going to fight.
Take me through the darkness to the
break of the day

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Anthony Miles

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Enigma :: A horizont :: A felkelô nap :: Civilek-
^
ˇ