Egy történet
ami reád vár
Események horizontja
ahol a nap kél és nyugszik
Kristályváros: A kancellár elleni merénylô után továbbra is folyik a keresés. Mindeközben az a hír járja, hogy egy két lábon járó, szőrős lény mászik elô a csatornákból, s garázdálkodik éjnek évadján Kristályváros utcáin.

Wyndham Tulsa: Az idegenek megérkezése gyökerestül megváltoztatta a Tulsaiak békés életét. Az új lakóterületek építése továbbra is folyik, mint ahogy a kiképzések is, ám továbbra is vannak, akik nem bíznak bennük. Winona Johnson is azon igyekezik, hogy kiderítse Nicholasék valódi szándékait.

Abee: Robb egyre gyakrabban hagyja el Abee falait, s viszi magával legbizalmasabb embereit. Senki nem tudja, hogy hova mennek, s mit csinálnak, ám olybá tűnik, hogy valami fontosat találtak. Enyhe feszültség uralkodik, mindenki érzi, hogy hamarosan valami történni fog. Mindeközben a legújabb rabjukat próbálják szóra bírni, ám a férfit még mindig nem tudták megtörni.

Atlantisz: Több kisebb összecsapásra is sor került már a Nameless Brotherhood és Tartarosz gyermekei között. Mindenki egyre inkább érzi egy nagyobb csata eljövetelét, amely el fogja dönteni, hogy az eddigi Semleges körzet melyik testvériség kezére jut, s ezáltal az Atlantiszi főhatalom is.

Aureus: A bázis körüli nyugalmat egy idegen érkezése zavarta meg, akit rögtön elfogtak, ám nem került azonnali kivégzésre. Garrick a férfi kivallatását rendelte el, aminek feladata Nayara hárult. Mindenkinek rossz előérzete támadt, s attól tartanak, ennyi év után végül valaki felfedezte a bázist. Az utóbbi hetekben ugyanis túl sokan ólálkodtak Aureus környékén.
Belépés
ismeretlen vizekre
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Kincset érô
világunk mosolyai
Vöröslô szempárok
bújnak meg a sötétben
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (17 fő) Hétf. Márc. 16, 2020 2:53 pm-kor volt itt.

Legenda születik ott
ahol vérrel festették meg a poklot.

Társalgó
Eliot 'Adrian' Fairburn Emptyírta: Ashley O'Connor
Hétf. Ápr. 06, 2020 6:20 pm

Játszótér
Eliot 'Adrian' Fairburn Emptyírta: Caroline O'Connor
Hétf. Ápr. 06, 2020 4:28 pm

Backstage
Eliot 'Adrian' Fairburn Emptyírta: Christian Reed
Hétf. Ápr. 06, 2020 1:26 pm

The last day together ℘ Caia & Raziel
Eliot 'Adrian' Fairburn Emptyírta: Caia Rockwell
Vas. Ápr. 05, 2020 12:11 am

Figyelmeztetések, törlések
Eliot 'Adrian' Fairburn Emptyírta: Consulatus
Pént. Ápr. 03, 2020 4:54 pm

Hiányzásnapló
Eliot 'Adrian' Fairburn Emptyírta: Victor O'Connor
Pént. Márc. 27, 2020 5:23 pm

Jayden Amyen Wick
Eliot 'Adrian' Fairburn Emptyírta: Jayden Wick
Pént. Márc. 27, 2020 5:18 pm

Jonah Russell
Eliot 'Adrian' Fairburn Emptyírta: Caroline O'Connor
Pént. Márc. 27, 2020 10:21 am

Demetria & Wyatt - Underground
Eliot 'Adrian' Fairburn Emptyírta: Demetria Dalton
Pént. Márc. 27, 2020 12:27 am


Új téma nyitása   Hozzászólás a témáhozShare
 

 Eliot 'Adrian' Fairburn

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Eliot 'Adrian' Fairburn   Eliot 'Adrian' Fairburn EmptyVas. Ápr. 01, 2018 4:35 pm

Eliot Fairburn
Rather lie about love than to tell the truth about hatred.
Daniel Gillies
Civil
Kincsvadász
Becenév
Eliot, Ely, Mr. Fairburn
Születési hely, idô
New Orleans, 2006. 03. 02.
Lakhely
Kristályváros
Beállítottság
Heteroszexuális
Családi állapot
Egyedülálló
Foglalkozás
Kincsvadász/Gyűjtögető
Család
Adrian Fairburn egy kiemelkedő katona volt, s habár nem rejtette véka alá szándékait, soha, egyetlen percig sem gondolta a hadviselés, hogy megkéne tenni hadnagynak, pedig kijárt volna neki a cím. Élete során több száz életet mentett meg. Eleinte felcser volt a hadseregnél, majd katonává avatását követően vált mindenki pajzsává. 2010-ben lőtték agyon társai, mikor is ellenségnek nézték. Soha nem tért haza; idegen földben nyugszik. De a rengeteg kitüntetése emlékeztet mindenkit, milyen ember is volt Ő.
Lynna Fairburn, gyermeki nevén Lynna Oshi. Lynn egész életét feltette a családjára, majd korán megházasodott. Még fiatalkorában született első gyermeke a kinti világban. Életét nem sokkal második gyermekének való életadását követően vesztette egy vérszomjas mutáns által. A két életben maradt gyermek egyszerre vesztették el szeretett apjukat s imádott anyjukat, majd elhagyta őket a sötétségben a remény is.
Az idősebb Fairburn fiú beállt a hadseregbe, hogy így tisztelegjen apja emléke előtt és bosszút állhasson anyján.
A fiatalabbikat habár lesújtotta a veszteség, de talált kiutat a sötétből és megpróbálta úgy élni életét mintha minden rendben lenne. Személy szerint ezt el is hitette magával.  Az ismerősök száma pedig napról napra csak gyarapszik, egészen az Ő -Belcher kisasszony- érkezéséig.

Tulajdonságok
Erősségek:Precizitás, óvatosság, higgadság és megfelelő állóképesség, elengedhetetlen összetevői egy magam fajtának, hiszen sosem tudhatja az ember, mivel találja szembe magát. Mindazon által remek vagyok altatódalok mesélésében és felettébb kifinomult a csábításom.

Gyengeségek:Nehezen dolgozom fel a halált, mindemellett pedig nehezen lépek tovább. Azt hiszem a legnagyobb gyengeségem a kapcsolataim és azokhoz való hogyan állásom és viszonyulásom.

Elsődleges fegyvered: Gyerekkoromban megtette egy baseball ütő, vagy egy erős nyelű gereblye. Mostanra magam kovácsolom fegyvereimet, melyek elengedhetetlenek a város falain kivül. Már egy darab fa, belőle kiálló szöggel is megfelel a célnak.
The world of the Enigma disease
New Orleans egyes részei falu érzetét keltik az ember számára. Én is egy ilyen helyen születtem s habár nem bántam, mert rengeteg barátom volt és még a felnőttekkel is jóban voltam, ott kellett hagynunk hamar a helyet, melyet otthonomnak nevezhetek. Persze az enigma nevű vírus Béta verziójának elterjedése után még maradtunk egy ideig. Valójában én semmiképpen nem szerettem volna elmenni, de amire köteleznek, nos az muszáj. Talán jobb is ez így, nem lettem volna képes megölni a barátomat amennyiben vérszomjas mutánsként rám támad. Ha pedig én nem, Ő ölt volna meg. Így nem bánom, hogy a szüleim elhoztak New Orleansból, habár akkor teljes torokból üvöltöttem és könyörögtem, hogy maradjunk. Nem óhajtottam érthető okokból kifolyólag falak közé zárva felnőni, számomra Kristályváros egyet jelentettet mindig is a börtönnel, magával a Pokollal. Ez így is maradt addig, míg apám itt nem hagyott ebben az átkozott világban. Az egyetlen ember akire támaszkodhattam, az a testvérem volt, de Ő is inkább a hadsereget választotta apánk halála után. Így rákényszerültem, hogy a saját lábaimra álljak. Ideje volt felállni, begyógyítani az idő okozta sebeket és leporolni magamat. Így is tettem és pedig így kerültem a kincsvadászok közé. Egy helyet kerestem, ahol kiutat lelhetek ebből a Pokolból, ami nem mondja meg nekem, hogy vagy bent emberként, vagy odakint szörnyetegként élem le az életemet a végsőkig. Atlantiszba ezt megtaláltam és megérte mindazt az árat amit fizetnem kellett és a titoktartást. Egy percig sem gondoltam, hogy megszegjem az eskümet és beszéljek a láthatatlan városról ami körbehálózza Kristályvárost a föld alatt.
Eleinte csupán megélhetésre volt elég mindaz amit odakint találtam a másik, a régi világba, de idővel megtanultam a szakmát amit választottam. Sikerült egyre értékesebb tárgyakat behoznom és a személyazonosságomat is teljes mértékben saját kedvemre formáltam át. Nos, jelenleg apám után Adrian vagyok, orvos és rendkívüli fickó. Nos, ez utóbbi nagyon is igaz, nem tagadom, imádom a nőket az ujjaim köré csavarni, habár egyiket sem óhajtom az ágyig cipelni. Én inkább a szavak embere vagyok, mintsem a tetteké, különben is, nem szeretnék elkapni semmi fertőző nyavalyát és felesleges, mérges macákat sem óhajtok magam mellé. Azt hiszem elmondhatom, hogy még keresem a tökéletest, míg pedig nem lelem, nos, szeretek szórakozni és szórakozok is. Az egyetlen ami aggaszt az a múlt éjszaka. Nos az abszolút nem vall rám, semmilyen értelemben, egyrészt nem szokásom lefeküdni senkivel, főleg nem egy lepukkant toaletten. Másrészről ami még inkább aggaszt, az a szívem. Különösen nem szokásom beleszeretni pár pohárka szeszes ital után vadidegenekbe. Mit is tudok a lányról... Azt hiszem Chloe-nak hívják. De nem vagyok egészen biztos benne, elég hosszú volt az éjszaka és a másnaposságtól még csak kipihenni sem voltam képes magamat. Azt hiszem jól jött volna egy pohár víz és egy fejfájás csillapító. Csakhogy a pultos ilyet nem árul és az én állapotomban, nos nem ajánlott más egyebet sem, csak a távozást kidobó ember mentesen. A lány..nem tudom miként jutott haza, amennyiben egyáltalán hazajutott és nem valahol az árokban szundikál. Én magam már túl vagyok a reggeli kávémon, egy jó erős fájdalomcsillapítón és két pohár vízen. Úgyhogy úgy vélem ideje lesz kiderítenem kettőnk közül, ketten is hazudtunk-e vagy csak én voltam ilyen pitiáner.
A kórházba belépve rögtön a recepciós rohamozom be, a legkevésbé sem érdekel mennyire örül annak, miképpen el kéne tájékoztatnia mi merre. Miután pedig egyetlen keresztnevet vagyok képes kipréselni ajkaim közül, mintha ilyen jól ismerné, egyből tudja kiről van szó és el is vezet Chloe rendelő szobájához, ahova majd aztán én benyitok és belépve erőltetek magamra energiát a fejfájás ellenére és elmosolyodok. - Jó reggelt, Kisasszony. - Tetszik amit látok, amint meglepődik jelenlétemtől. Bár azért abban reménykedek, hogy amint emlékszik, nem voltam rossz élmény számára. Az nagyon kínos lenne, a mostaninál is kínosabb azt hiszem.
Our story was written by blood
Vendég

Vendég

avatar

Eliot 'Adrian' Fairburn Empty
TémanyitásTárgy: Re: Eliot 'Adrian' Fairburn   Eliot 'Adrian' Fairburn EmptyPént. Ápr. 13, 2018 7:39 pm

Welcome to the world of the
Enigma-disease
Gratulálunk, elfogadva!
Az életünk egy váratlan vágányra terelődött. A síneket belepte a vér. A halál szaga lebegett felette. Mélyet szippantva a levegőbe, ahelyett hogy új célt tudtunk volna állítani, sokan csak elvesztünk a reménytelenségben. Kivételek persze vannak. Mindig vannak és mindig is voltak. Persze te döntöd el, hogy az leszel avagy sem... Az utad kezdetben zötyögve indult. Talán te magad, vagy más terelte lépteidet az új kezdet felé. Ahol a hátad mögött hagytad a holtakat, helyettük kezdtél el élni. Szokták mondani. A teste halott, a lelke veled él tovább. Én anélkül tettem túl magamat az anyám-, a testvérem halálán, apám eltűnésén, hogy tudtam volna. Akkor ott helyben valami fontosabbnak bizonyult. S miután elúszott a baj nagyobb része... Voltak akik hatottak rám. Úgy hogy azt észre sem vehettem. Talán veled is hasonlóan történhetett ez az egész. De a lényeg a cél. S észre sem veszed, hogy leráztad magadról a múlt árnyékait. Ha valóban nem, de látszólag igen. Hiszen pont azok a személyek, akik oly sokat jelentenek szívednek, ragyogják be megsötétedett lelkedet. Végül csak úgy fogod érezni, mintha a tavasz első meleg napsugarai simogatnának egy életen át.

Ám a bla-bla-blaból ennyi... Nem az én tisztem a litánia, sem a bölcsesség. (Amúgy sloziba még én sem csináltam... Vagyis. Én még nem. Te már igen. De pótolok! Ígérem!) Szóval menj, miután mocsok módon várattalak Eliot 'Adrian' Fairburn 1730632542 , tedd meg a foglalásaidat és hozd zavarba kivételed személyét.  Eliot 'Adrian' Fairburn 131178065  Eliot 'Adrian' Fairburn 237156938

Avatar nyilvántartásLeader nyilvántartásRangfoglalóPrefektus nyilvántartás



The secrets we're keeping could be used



Silah

Victor O'Connor
Eliot 'Adrian' Fairburn XqjZNXX
Múltam darabkái :
I’m out of my head
Of my heart and my mind
Itt rám lelsz :
Kristályváros
Play by :
Chris Wood
Keresem :
Eliot 'Adrian' Fairburn F7ab0b0b3b373d28b114817de771e2c97069faf5

Eliot 'Adrian' Fairburn D91a45ee7c11f1a2090f45161d1adb45ce9a4700
Reagok száma :
20

Eliot 'Adrian' Fairburn Empty
 

Eliot 'Adrian' Fairburn

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Enigma :: Archivált előtörténetek-
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához
^
ˇ