Memories
from the past
Everything we know
Welcome to the
World of the
Enigma-disease
2035. 21 év telt el azóta, hogy egy ismeretlen vírus ütötte fel fejét, mely aztán futótűzként terjedt el az egész világon. Az egykoron tündöklő modern társadalmat a földdel tette egyenlővé. Megannyi élőlény vállt szörnnyé, így letaszítva az emberiséget a táplálkozási lánc csúcsáról. A városok elpusztultak, s ismét törvénybe lépett az Ölj, vagy megölnek elv. A kezdeti katasztrófa és pánik után azonban az emberek megtalálták a módját, hogy szembeszálljanak a szörnyetegekkel. A KRC-nek elnevezett kristályból fegyvereket gyártottak, és a vörös szemű gyermekeket bevetve megkezdődött az ellenállás. 2021-re pedig létrejött az első biztonságos város, a Kristályvárosnak elnevezett hely, melyet a KRC-ból épített fallal vettek körül. Az életben maradt emberek nagy része idemenekült, s azóta is viszonylagos békében és biztonságban élnek, miközben mindent megtesznek, hogy visszahódítsák maguknak a földet. A fal azonban nemcsak védelmet nyújtott, hanem teljesen el is szeparálta lakosait a külvilágtól, így még csak nem is sejthetik, hogy a legnagyobb veszély, ami rájuk leselkedik, azt nem az orruk előtt kell majd keresniük...
Belépés
Find a way
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Messages
From the world


A Z O L D A L B E Z Á R T
Last activities
in the world
Avada Kedavra - Harry Potter frpg
írta: Vendég
Szer. Jún. 27, 2018 7:29 pm

I.N.F.E.C.T.E.D
írta: Vendég
Szomb. Jún. 02, 2018 12:27 am

Hírek
írta: Consulatus
Csüt. Május 17, 2018 6:25 pm

EOF - Empire of Fantasy
írta: Vendég
Szer. Május 16, 2018 10:34 am

Nora Haytham
írta: Sebastian Carter
Pént. Május 11, 2018 3:07 pm

Konyha és Nappali
írta: Sebastian Carter
Pént. Május 11, 2018 3:00 pm

Benzinkút
írta: James H. Creek
Hétf. Május 07, 2018 5:29 pm

Laborok
írta: William J. Holland
Szomb. Ápr. 28, 2018 5:55 pm

Kórtermek
írta: William J. Holland
Szomb. Ápr. 28, 2018 4:25 pm

Seek the light
Find a way
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (16 fő) Pént. Márc. 09, 2018 8:42 pm-kor volt itt.


Share | 
 

 Eliot 'Adrian' Fairburn

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Eliot 'Adrian' Fairburn   Vas. Ápr. 01, 2018 4:35 pm

Eliot Fairburn
Rather lie about love than to tell the truth about hatred.
Daniel Gillies
Civil
Kincsvadász
Becenév
Eliot, Ely, Mr. Fairburn
Születési hely, idô
New Orleans, 2006. 03. 02.
Lakhely
Kristályváros
Beállítottság
Heteroszexuális
Családi állapot
Egyedülálló
Foglalkozás
Kincsvadász/Gyűjtögető
Család
Adrian Fairburn egy kiemelkedő katona volt, s habár nem rejtette véka alá szándékait, soha, egyetlen percig sem gondolta a hadviselés, hogy megkéne tenni hadnagynak, pedig kijárt volna neki a cím. Élete során több száz életet mentett meg. Eleinte felcser volt a hadseregnél, majd katonává avatását követően vált mindenki pajzsává. 2010-ben lőtték agyon társai, mikor is ellenségnek nézték. Soha nem tért haza; idegen földben nyugszik. De a rengeteg kitüntetése emlékeztet mindenkit, milyen ember is volt Ő.
Lynna Fairburn, gyermeki nevén Lynna Oshi. Lynn egész életét feltette a családjára, majd korán megházasodott. Még fiatalkorában született első gyermeke a kinti világban. Életét nem sokkal második gyermekének való életadását követően vesztette egy vérszomjas mutáns által. A két életben maradt gyermek egyszerre vesztették el szeretett apjukat s imádott anyjukat, majd elhagyta őket a sötétségben a remény is.
Az idősebb Fairburn fiú beállt a hadseregbe, hogy így tisztelegjen apja emléke előtt és bosszút állhasson anyján.
A fiatalabbikat habár lesújtotta a veszteség, de talált kiutat a sötétből és megpróbálta úgy élni életét mintha minden rendben lenne. Személy szerint ezt el is hitette magával.  Az ismerősök száma pedig napról napra csak gyarapszik, egészen az Ő -Belcher kisasszony- érkezéséig.

Tulajdonságok
Erősségek:Precizitás, óvatosság, higgadság és megfelelő állóképesség, elengedhetetlen összetevői egy magam fajtának, hiszen sosem tudhatja az ember, mivel találja szembe magát. Mindazon által remek vagyok altatódalok mesélésében és felettébb kifinomult a csábításom.

Gyengeségek:Nehezen dolgozom fel a halált, mindemellett pedig nehezen lépek tovább. Azt hiszem a legnagyobb gyengeségem a kapcsolataim és azokhoz való hogyan állásom és viszonyulásom.

Elsődleges fegyvered: Gyerekkoromban megtette egy baseball ütő, vagy egy erős nyelű gereblye. Mostanra magam kovácsolom fegyvereimet, melyek elengedhetetlenek a város falain kivül. Már egy darab fa, belőle kiálló szöggel is megfelel a célnak.
The world of the Enigma disease
New Orleans egyes részei falu érzetét keltik az ember számára. Én is egy ilyen helyen születtem s habár nem bántam, mert rengeteg barátom volt és még a felnőttekkel is jóban voltam, ott kellett hagynunk hamar a helyet, melyet otthonomnak nevezhetek. Persze az enigma nevű vírus Béta verziójának elterjedése után még maradtunk egy ideig. Valójában én semmiképpen nem szerettem volna elmenni, de amire köteleznek, nos az muszáj. Talán jobb is ez így, nem lettem volna képes megölni a barátomat amennyiben vérszomjas mutánsként rám támad. Ha pedig én nem, Ő ölt volna meg. Így nem bánom, hogy a szüleim elhoztak New Orleansból, habár akkor teljes torokból üvöltöttem és könyörögtem, hogy maradjunk. Nem óhajtottam érthető okokból kifolyólag falak közé zárva felnőni, számomra Kristályváros egyet jelentettet mindig is a börtönnel, magával a Pokollal. Ez így is maradt addig, míg apám itt nem hagyott ebben az átkozott világban. Az egyetlen ember akire támaszkodhattam, az a testvérem volt, de Ő is inkább a hadsereget választotta apánk halála után. Így rákényszerültem, hogy a saját lábaimra álljak. Ideje volt felállni, begyógyítani az idő okozta sebeket és leporolni magamat. Így is tettem és pedig így kerültem a kincsvadászok közé. Egy helyet kerestem, ahol kiutat lelhetek ebből a Pokolból, ami nem mondja meg nekem, hogy vagy bent emberként, vagy odakint szörnyetegként élem le az életemet a végsőkig. Atlantiszba ezt megtaláltam és megérte mindazt az árat amit fizetnem kellett és a titoktartást. Egy percig sem gondoltam, hogy megszegjem az eskümet és beszéljek a láthatatlan városról ami körbehálózza Kristályvárost a föld alatt.
Eleinte csupán megélhetésre volt elég mindaz amit odakint találtam a másik, a régi világba, de idővel megtanultam a szakmát amit választottam. Sikerült egyre értékesebb tárgyakat behoznom és a személyazonosságomat is teljes mértékben saját kedvemre formáltam át. Nos, jelenleg apám után Adrian vagyok, orvos és rendkívüli fickó. Nos, ez utóbbi nagyon is igaz, nem tagadom, imádom a nőket az ujjaim köré csavarni, habár egyiket sem óhajtom az ágyig cipelni. Én inkább a szavak embere vagyok, mintsem a tetteké, különben is, nem szeretnék elkapni semmi fertőző nyavalyát és felesleges, mérges macákat sem óhajtok magam mellé. Azt hiszem elmondhatom, hogy még keresem a tökéletest, míg pedig nem lelem, nos, szeretek szórakozni és szórakozok is. Az egyetlen ami aggaszt az a múlt éjszaka. Nos az abszolút nem vall rám, semmilyen értelemben, egyrészt nem szokásom lefeküdni senkivel, főleg nem egy lepukkant toaletten. Másrészről ami még inkább aggaszt, az a szívem. Különösen nem szokásom beleszeretni pár pohárka szeszes ital után vadidegenekbe. Mit is tudok a lányról... Azt hiszem Chloe-nak hívják. De nem vagyok egészen biztos benne, elég hosszú volt az éjszaka és a másnaposságtól még csak kipihenni sem voltam képes magamat. Azt hiszem jól jött volna egy pohár víz és egy fejfájás csillapító. Csakhogy a pultos ilyet nem árul és az én állapotomban, nos nem ajánlott más egyebet sem, csak a távozást kidobó ember mentesen. A lány..nem tudom miként jutott haza, amennyiben egyáltalán hazajutott és nem valahol az árokban szundikál. Én magam már túl vagyok a reggeli kávémon, egy jó erős fájdalomcsillapítón és két pohár vízen. Úgyhogy úgy vélem ideje lesz kiderítenem kettőnk közül, ketten is hazudtunk-e vagy csak én voltam ilyen pitiáner.
A kórházba belépve rögtön a recepciós rohamozom be, a legkevésbé sem érdekel mennyire örül annak, miképpen el kéne tájékoztatnia mi merre. Miután pedig egyetlen keresztnevet vagyok képes kipréselni ajkaim közül, mintha ilyen jól ismerné, egyből tudja kiről van szó és el is vezet Chloe rendelő szobájához, ahova majd aztán én benyitok és belépve erőltetek magamra energiát a fejfájás ellenére és elmosolyodok. - Jó reggelt, Kisasszony. - Tetszik amit látok, amint meglepődik jelenlétemtől. Bár azért abban reménykedek, hogy amint emlékszik, nem voltam rossz élmény számára. Az nagyon kínos lenne, a mostaninál is kínosabb azt hiszem.
Our story was written by blood

Kincsvadász
avatar

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Eliot 'Adrian' Fairburn   Pént. Ápr. 13, 2018 7:39 pm

Welcome to the world of the
Enigma-disease
Gratulálunk, elfogadva!
Az életünk egy váratlan vágányra terelődött. A síneket belepte a vér. A halál szaga lebegett felette. Mélyet szippantva a levegőbe, ahelyett hogy új célt tudtunk volna állítani, sokan csak elvesztünk a reménytelenségben. Kivételek persze vannak. Mindig vannak és mindig is voltak. Persze te döntöd el, hogy az leszel avagy sem... Az utad kezdetben zötyögve indult. Talán te magad, vagy más terelte lépteidet az új kezdet felé. Ahol a hátad mögött hagytad a holtakat, helyettük kezdtél el élni. Szokták mondani. A teste halott, a lelke veled él tovább. Én anélkül tettem túl magamat az anyám-, a testvérem halálán, apám eltűnésén, hogy tudtam volna. Akkor ott helyben valami fontosabbnak bizonyult. S miután elúszott a baj nagyobb része... Voltak akik hatottak rám. Úgy hogy azt észre sem vehettem. Talán veled is hasonlóan történhetett ez az egész. De a lényeg a cél. S észre sem veszed, hogy leráztad magadról a múlt árnyékait. Ha valóban nem, de látszólag igen. Hiszen pont azok a személyek, akik oly sokat jelentenek szívednek, ragyogják be megsötétedett lelkedet. Végül csak úgy fogod érezni, mintha a tavasz első meleg napsugarai simogatnának egy életen át.

Ám a bla-bla-blaból ennyi... Nem az én tisztem a litánia, sem a bölcsesség. (Amúgy sloziba még én sem csináltam... Vagyis. Én még nem. Te már igen. De pótolok! Ígérem!) Szóval menj, miután mocsok módon várattalak , tedd meg a foglalásaidat és hozd zavarba kivételed személyét.    

Avatar nyilvántartásLeader nyilvántartásRangfoglalóPrefektus nyilvántartás



Let me take your hand, I'll make it right
I pace back and fourth as you lay still. Helplessly praying, the light isn't fadin'. Hiding the shock and the chill in my bones.... I can't escape from this nightmare.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Eliot 'Adrian' Fairburn

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Enigma :: A horizont :: A felkelô nap :: Civilek-
^
ˇ