Egy történet
ami reád vár
Események horizontja
ahol a nap kél és nyugszik
Kristályváros: A kancellár elleni merénylô után továbbra is folyik a keresés. Mindeközben az a hír járja, hogy egy két lábon járó, szőrős lény mászik elô a csatornákból, s garázdálkodik éjnek évadján Kristályváros utcáin.

Wyndham Tulsa: Az idegenek megérkezése gyökerestül megváltoztatta a Tulsaiak békés életét. Az új lakóterületek építése továbbra is folyik, mint ahogy a kiképzések is, ám továbbra is vannak, akik nem bíznak bennük. Winona Johnson is azon igyekezik, hogy kiderítse Nicholasék valódi szándékait.

Abee: Robb egyre gyakrabban hagyja el Abee falait, s viszi magával legbizalmasabb embereit. Senki nem tudja, hogy hova mennek, s mit csinálnak, ám olybá tűnik, hogy valami fontosat találtak. Enyhe feszültség uralkodik, mindenki érzi, hogy hamarosan valami történni fog. Mindeközben a legújabb rabjukat próbálják szóra bírni, ám a férfit még mindig nem tudták megtörni.

Atlantisz: Több kisebb összecsapásra is sor került már a Nameless Brotherhood és Tartarosz gyermekei között. Mindenki egyre inkább érzi egy nagyobb csata eljövetelét, amely el fogja dönteni, hogy az eddigi Semleges körzet melyik testvériség kezére jut, s ezáltal az Atlantiszi főhatalom is.

Aureus: A bázis körüli nyugalmat egy idegen érkezése zavarta meg, akit rögtön elfogtak, ám nem került azonnali kivégzésre. Garrick a férfi kivallatását rendelte el, aminek feladata Nayara hárult. Mindenkinek rossz előérzete támadt, s attól tartanak, ennyi év után végül valaki felfedezte a bázist. Az utóbbi hetekben ugyanis túl sokan ólálkodtak Aureus környékén.
Belépés
ismeretlen vizekre
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Kincset érô
világunk mosolyai
Vöröslô szempárok
bújnak meg a sötétben
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Caroline O'Connor

A legtöbb felhasználó (17 fő) Hétf. 16 Márc. 2020 - 14:53-kor volt itt.

Legenda születik ott
ahol vérrel festették meg a poklot.

Hiányzásnapló
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Emptyírta: Victor O'Connor
Pént. 27 Márc. 2020 - 17:23

Jayden Amyen Wick
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Emptyírta: Jayden Wick
Pént. 27 Márc. 2020 - 17:18

Avatar nyilvántartás
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Emptyírta: Jonah Russell
Pént. 27 Márc. 2020 - 12:28

Jonah Russell
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Emptyírta: Caroline O'Connor
Pént. 27 Márc. 2020 - 10:21

Demetria & Wyatt - Underground
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Emptyírta: Demetria Dalton
Pént. 27 Márc. 2020 - 0:27

Készen az új világra
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Emptyírta: Jonah Russell
Csüt. 26 Márc. 2020 - 21:26

Frances Joyce Anderson
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Emptyírta: Caroline O'Connor
Csüt. 26 Márc. 2020 - 16:25

Hell or Heaven
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Emptyírta: Vendég
Csüt. 26 Márc. 2020 - 9:18

Siilhouette in the Darkness
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Emptyírta: Consulatus
Kedd 24 Márc. 2020 - 21:18


Share
 

 Öreg malom - Lucian Luthor otthona

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Öreg malom - Lucian Luthor otthona   Öreg malom - Lucian Luthor otthona EmptySzomb. 21 Márc. 2020 - 20:46


To my Ellie  Öreg malom - Lucian Luthor otthona 1936936019
As Far as Feelings Go

Köszönöm. Ritka szó, s aligha hallottam az utolsó néhány évben. De ha bele gondolok, már évek óta, hogy valakinek is tettem bármi szivességet fizetség nélkül. Talán hosszú idő óta először teszek szivességet, "viszonzást nem várva". Elvégre ritka gyógyszert kapott. Egy halott kristályvárosi katonánál találtam. Azthiszem Guardiannak nevezik az általuk kifejlesztett ellen szörnyet. Olyan, mint egy könyv szerplői... Talán Witcher lehetett? Régen olvastam. Őszintén? Semmire nem emlékszem belőle.
Hogy miért mentettem meg? Adott a kérdés, s ahányszor azt hiszem tudom a választ, felmerül bennem egy újabb kétely, egy újabb ellentmondás önmagammal. De most mégis itt vagyunk és figyelem, ahogy legurítja a pohárka vizet, amivel leöblíti azt a fanyar ízt, amitől az arca is eltorzul egy pillanatra. Csak egy apró mosolyra húzom ajkamat.
- A gönceidről lerítt, hogy Kristályvárosi vagy. Hasznos lehetsz...- vetem oda, hisz nem mutathattam túl sok könyört. Még a végén nyeregben fogja magát érezni. Szóval feltettem neki egy kérdést, de csak egy nemleges fejcsóvát kapok jussomul. Egyenlőre olybá tűnik ennyivel kell beérnem. Biccentek eggyet, jelezve, hogy elfogadom, ha nem akar róla beszélni.
- Késöbb visszatérünk rá. - feleltem, majd oda hajolva hozzá felemeltem Mate-t, aki épp rá akart kullogni a ház legelső vendégére. Összepréselt ajkakkal unottan néztem a nyúl macskára, majd eleresztettem a padlón. Természetesen az első dolga, hogy rá rontson egy régi kávétartó fém dobozra. Megadva magam az ebédjét kérlelő háziállatnak, szedtem le a fém dobozról, majd kinyitva tetejét, húztam ki belőle egy döglött egeret. A T-Rex pocok a kedvence. Legalábbis én így nevezem. Elvégre adja magát. Két lábon szalad és elől valami csökevényes melső lábai vannak.  Szóval oda hajítva neki, még a levegőben kapja el, hogy aztán az ágy alá slisszolva vele rendezze le. A részletekre amúgyse vagyok kiváncsi. Undorító egy látvány, ahogy ez a dög eszik.
- Az erdőben találtam rád. -kezdek bele, miközben leteszem az asztalra a fém dobozt.- Egyedül voltál. Ha nem így lett volna, most nem feküdnél itt. - jegyezem meg a végére, miközben a lányra pillantok. - Akik rátok támadtak, tudták kiket támadnak meg. - fejezem be ennyivel, majd az ajtóhoz sétálva emelem fel a lábam melletti tyúk eleséggel teli vödröt. Kezemet a kilincsre rakom, majd lenyomva azt mégis megállok.
- Lucian vagyok. - ha ő is elárulja a nevét, csak elmosolyodom rajta, majd rá pillantok. - Itt biztonságban vagy. Pihenj. Rádfér! - majd azzal kilépek az ajtón, hogy elrendezzem a napi feladataimat a ház körül. Leséltálva a hosszú csifalépcsőn, végül leérek a malom legalsó szintjére. Kezemmel megsimogatom fekete lovamat, majd az udvarra lépve indulok az ól felé. Lehet elkövettem életem utolsó hiáját azzal, hogy hoztam ide valakit, de valami azt súgja, hogy nem tudtam volna nyugodtan aludni, ha hagyom meghalni. Önzetlennek tarthat, pedig szöges elletéte vagyok annak amit hihet. Szánalmas.

✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗

425┃YOUTUBE┃Kicsit összecsapott a végére, de reag.  Öreg malom - Lucian Luthor otthona 3954517582  ┃

Vándor

Lucian Luthor
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_pr03viMiT31r15nigo1_250
Múltam darabkái :
I am true and the deceiver
I'm a hero and a villianÖreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_p4oe0qB5bB1r15nigo2_500

Kapcsolatban :
Soon with my babeÖreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_p51lc6yR4f1r15nigo1_500
Play by :
Colin o'Donoghue
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_pnumpl4HtY1r15nigo2_250
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_pnumpl4HtY1r15nigo7_250
Reagok száma :
4

Öreg malom - Lucian Luthor otthona Empty
TémanyitásTárgy: Re: Öreg malom - Lucian Luthor otthona   Öreg malom - Lucian Luthor otthona EmptySzomb. 21 Márc. 2020 - 19:35


To Lucian





Ébredésem pillanatában - na jó, akkor még nem, de utána, felmértem a helyzetet. Nem vagyok abban az állapotban, hogy túl ellenséges legyek, hisz lássuk be. Az erdőben voltam, közel az elvérzés határán és nem igazán értettem, hogy miért nem gyógyulok. Ha nem jön és nem hoz ide, ha nem látja el a sebeim meghaltam volna.
Sebembe újra belemar a fájdalom, arcom grimaszba torzul. Bármilyen kellemetlen is a helyzetem, akkor sem lehetek hálátlan, hisz valóban életem mentette meg. És ez ebben a világban számít a legtöbbet.
Egyszerű kérdésemre nem kapok választ, szívembe mar a tudat, hogy Chrisszel valami baj történhetett. Tekintetem lehunyom, skandálom magamba, hogy nincs semmi baj, túlélte. Jól van. Jól kell, hogy legyen, visszavitték Kristályvárosba.
Mélyen szívom be a levegőt, amikor elhangzanak a mély dörmögő hangon kiejtett szavai. Hát ennyi volt csupán, de nem lehet. Nem lehet, hogy itt haljak meg, úgy, hogy ne tudja meg Chris. Az őrületbe fogja kergetni a tudat, tudom, hogy nem fogja annyiba hagyni az eltűnésem. S mintha ez adna nekem erőt.
- Hogy? - kérdezem fejem felemelve, miközben próbálom magam annyira összeszedni, hogy felálljak, hogy elmenjek, hogy visszainduljak a városba, még ha tudom, hogy elérni nem tudom. Még azt hiszem, hogy szavait nekem intézi. Visszasétál, izmaim akaratlanul feszülnek meg. Egyszerű érintésére mégis mérhetetlen fájdalom járja át minden porcikámat.
Torkomból hangos kiáltás szakad fel, miközben testem tehetetlenül hanyatlik vissza az ágyra. Kezeimmel újra annak szélét szorítom, szinte érzem, ahogy a szemeim újra pirossá válnak. Egyik kezem újra a sebre tapasztom, mintha ezzel enyhülne a fájdalmam, mely nem.
Nem értem, ami történik.
Amíg meg nem pillantom orrom előtt a fiolát, ahogy felém nyújtja. Egy pillanatra feltekintek rá, óvatosan veszem el tőle, hátha most nem…
- Nem tudok… - kezdek bele, újra feltekintek rá. Miért játszik velem, ha nem akarja ideadni, akkor mondja azt. - Igen - felelem röviden, minden légzés, minden szó pokoli fájdalommal jár, fogaim szorítom, hogy visszanyeljem, izmaim feszítem, hogy ne ordítsak.
- Hogy? - bukik ki a kérdés egy pillanatra a fájdalmak is elmúltak. Csak nagyokat pislogok rá, az üvegcse pedig az ölembe végzi. Két lélegzetvétel erejéig még az alakját figyelem, ajkaim enyhén eltátom.
Végül a kezembe veszem az apró fiolát, annak tartalmát pedig gyorsan megiszom. Az íze pocsék, kezemet tartom ajkaim elé a fintor összehúzza az arcomat. Mégis hálásan pillantok rá, ahogy egy poharat tart felém.
- Köszönöm - mondom ki az egyszerű szót, mely egyébiránt oly sokat tud jelenteni. Kiiszom annak is a tartalmát a hűs víz pedig jót tesz, nem csak a torkomnak, de nekem is.
- Tényleg köszönöm. Mindent… Miért mentettél meg? -kérdezem tőle, noha kérdését hallottam. Fejem enyhén megrázom, nem tudok még összefüggésben sokat beszélni. A fájdalom kínjai ott húzodnak meg szemembe, rántják olykor össze az arcom izmait.







an optimist sees the opportunity in every difficulty
A pessimist sees the difficulty in every opportunity

Silah

Elenor Crawford
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_inline_nj4qdglKZ21r679lt
Múltam darabkái :
Kapcsolatban :
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Giphy
Play by :
○Emily Wickersham
Keresem :
Reagok száma :
40

Öreg malom - Lucian Luthor otthona Empty
TémanyitásTárgy: Re: Öreg malom - Lucian Luthor otthona   Öreg malom - Lucian Luthor otthona EmptyHétf. 16 Márc. 2020 - 13:00

@Lucian Luthor írta:

To my Ellie  Öreg malom - Lucian Luthor otthona 1936936019
As Far as Feelings Go

Csak ültem hunyorogva a lány felett, ahol próbálja hova tenni magát és a környezetét. De őszintén? Az egészben az lepett meg a legjobban, hogy nem tőrt ki belőle azonnal a harci tigris. Néhány kábult kérdés hangzott fel, úgy felvontam a szemöldökömet és kérdően pillantottam rá. Volt vele egyáltalán más is? Egy pillanatra elgondolkodtatot a tény, hogy nem kellett volna ide hoznom. Ha vannak társai és látták.. Kizárt. Bármi is okozta rajta ezeket a sebesüléseket, a társai sem járhattak jobban. Ha csak nem csapda. Minden eshetőséget számba kellett vennem. Ugyanakkor fent ált a lehetősége, hogy ha ott hagyom dögevők vacsorájaként végezte volna. Üzletember vagyok, vagy legalábbis valami aféle, kockáztathattam ezzel akár a saját életemet is. Mégsem hagyhattam ott...
Ahogy elhangzott a mindent megválaszoló kérdés, ami pedig a fizetésképtelensége volt, úgy dőlt el, vagy túlélő vagy sem, de semmi sincs igyen. -Igazán örültem kedves.. -  Hát csendben felálltam, majd ellépve az ágytól, indúltam az ablak felé, hogy a biztonság kedvéért szemügyre vegyem, valóban nem-e rohantam bele egy csapdába. Mégis megálltam a kezemben a kis fiolával, majd magam elé emeltem az ablakon beszűrődő fénysugarakba. A fényesen csillogó oldatra pillantottam, majd összeráncolt szemöldökkel sóhajtottam mélyen. Vagyok oly kegyetlen és számító, hogy hagyjam szenvedni? Talán igen, talán nem... De inkább nem.
- Én és az az áldott jó szívem..- szólaltam meg hirtelen, majd fordúltam a lesápadt szőkeség felé. Figyeltem ahogy próbál felállni, mégis olyan fájdalmakkal jár számára, amivel nem juthat messzire. Így oda sétáltam hozzá, homlokán nyomtam ujjamat, hogy vissza kényszerítsem az ágyba. S ha lehuppant, márpedig addig odébb nem álltam, míg le nem tette a seggét vagy nyugton nem maradt, oda nyújtottam neki a fiolát.
- Tartozol nekem...- jelentettem ki, majd ahogy kezei a fioláért nyúltak, úgy körülfontam ujjaimmal tenyerem tartalmát. - Kristályvárosi vagy. - állapítottam meg oly természetesen, mintha nem volna mitől tartanom. A jelenlegi rothadt világ egyetlen civilizált közege több veszélyt tartogatott egy kívülálló számára, mint amennyi hasznot. - Tehát van valamid ami nekem nincs... Kávéd. - állapítottam meg magabiztosan, majd dobtam ölébe a fiolát. Lehet bagatel csere volt részemről, azonban minél jobban szerettem volna inni egy jó kávét.
vízzel teli fém poharát kezeimbe véve nyújtottam oda neki, hogy le tudja öblíteni azt a keserű és undorító ízt, ami pillanatok belül a torkát fogja simogatni. Ahogy elvette a poharat, majd inni kezdett csak figyeltem őt.
- A hatása eltart néhány percig, de viszonylag hamar visszanyered a regenerációdat. Addig is... -huppantam le ismét a székembe, saras bakacsomat felhajítva az ágytámlára. - Meséld el mi történt pontosan. - vontam fel szömöldökömet. A nevét nem kérdeztem, de egyenlőre nem is éreztem feltétlen szükségét. Ha magától elárulta, én is hasonlóan megtettem.

✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗

425┃YOUTUBE┃Kicsit összecsapott a végére, de reag.  Öreg malom - Lucian Luthor otthona 3954517582  ┃

Vándor

Lucian Luthor
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_pr03viMiT31r15nigo1_250
Múltam darabkái :
I am true and the deceiver
I'm a hero and a villianÖreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_p4oe0qB5bB1r15nigo2_500

Kapcsolatban :
Soon with my babeÖreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_p51lc6yR4f1r15nigo1_500
Play by :
Colin o'Donoghue
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_pnumpl4HtY1r15nigo2_250
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_pnumpl4HtY1r15nigo7_250
Reagok száma :
4

Öreg malom - Lucian Luthor otthona Empty
TémanyitásTárgy: Re: Öreg malom - Lucian Luthor otthona   Öreg malom - Lucian Luthor otthona EmptySzomb. 29 Feb. 2020 - 16:37


To Lucian





Hallom, ahogy a fém halkan koppan a faasztal kemény lapján. Hallom, felfogni mégsem tudom, a fájdalom az elevenembe hatol, görcsként szorítja testemet. Az ágy szélébe kapaszkodom, a matracba, keretébe, amit érnek ujjaim, melyek lassan fehérednek el teljesen. Lélegzetem próbálom csillapítani, mégis oly nehezen megy, ebben a pillanatban. Hallom a szék csikordulását a padlón, ahogy látóterembe egy pár csizmás láb furakodik. Tekintetem lehunyom újra, egy férfi hangot hallok meg. Lassan, túl lassan emelem meg tekintetem rá. Némán nézem, leginkább a fájdalom irányítja íriszeim szűkülését. A bizalmatlanság a második faktor, széttekinteni pedig nem tudok.
Vicces kedvében nem tudom követni, ahhoz túl éles a fájdalom, túlságosan is csak egy pontra tudok fókuszálni. Egyszerű megállapítására nyalom meg alsó ajkam, nyálam összesűrösödik számba. Letekintek a kezébe lévő kulacsra, egyelőre mégsem nyúlok utána.
Tekintetem fókuszát, mégis könnyedén iránytja a lilás színben játszó elixír.
- Oh…- hagyják el ajkaim az egyszerű döbbenetem szüleménye. Lassan, túl lassan esik le, hogy mi is történt, miért nem gyógyulok, egyáltalán. Újra a férfira vezetem vissza a tekintetem, némán hallgatom szavait, arcomon többször suhan át a fájdalom árnyéka, mégis igyekszem visszatartani azt. A kulacsot nem vettem el tőle, egyre kapkodóbban veszem a levegőt, főként, ahogy a kabátomat mutatja meg, ahogy megcsillan rajta…
- A francba… - sziszegek csak ennyit fogaim között, fejem újra lehajtom, ahogy a fájdalom hulláma végigcikáz testemen. A félelem mégis egy pillanat alatt mar a szívembe. - Egyedül voltam? - oh, ne Chris… Emlékszem eszméletlen testére… Kérlek, Istenem, add, hogy ő jól legyen, de ha… ha rajta is… Nem, fejem megrázom, nem lehet, hogy legyen olyan ostoba, hogy a keresésemre induljon, nem lehet.
Tekintetem újra felemelem, ahogy az üveget lengeti meg szemem előtt, majd tekintetem újra rávezetem. Ennél jobban átlátom a helyzetem, ezért sem nyúlok, nem adná ide, csak a két szemem szépségéért. S milyen igazam van. Keserűen húzom el ajkaim.
- Nincs semmi, amit adhatnék… - ő mosolyog, szélesen vigyorog képembe és elmondhatatlan, hogy ebben a pillanatban ez mennyire megőrjít. Kihasználja helyzetem. Szabad kezem, sebem helyére illesztem, érzem a kötést ujjaim alatt… A kötést, melyet…
- Köszönöm, hogy elláttál- ejtem ki könnyedén a szavakat, a fájdalom újra átfut rajtam, mégis kezdem kontroll alatt tartani. - Adni érte mégsem tudok semmit - próbálok meg leszállni az ágyról, legalább is lábaimat felhúzni. A fájdalom miatt, némán nyílnak ajkaim, mintha üvöltenék, hang mégsem kúszik fel torkomból.







an optimist sees the opportunity in every difficulty
A pessimist sees the difficulty in every opportunity

Silah

Elenor Crawford
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_inline_nj4qdglKZ21r679lt
Múltam darabkái :
Kapcsolatban :
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Giphy
Play by :
○Emily Wickersham
Keresem :
Reagok száma :
40

Öreg malom - Lucian Luthor otthona Empty
TémanyitásTárgy: Re: Öreg malom - Lucian Luthor otthona   Öreg malom - Lucian Luthor otthona EmptyHétf. 10 Feb. 2020 - 13:52


To my Ellie  Öreg malom - Lucian Luthor otthona 1936936019
As Far as Feelings Go

Nyugodtan iszom a teámat, mintha csak a természet lágy ölén ülnék, és élvezném a kellemes nyári szellőt. Azt a meleg, virágokkal teli illatot, amiért minden nyavajás ősszel/télen áhítozok. De ez itt nem a kert és a teám sem olyan finom, mint aminek elképzelem. De ez a reggeli rutin. Nem azon kesergek, hogy mivé vált a világ, helyette teszek róla, hogy minden reggelem jól induljon és kényelmesen. Bár a mai se jónak se kényelmesnek nem nevezhető. Szóval van mit bepótolni...Legalábbis, ha Mate nem kezd el rikácsolni, biztosan néztem volna még egy ideig azt a fenti sarkot, ahova sikerült oly művészien elbambulnom. De a sarok további szuggerálása így félbe szakad, majd tekintetemet azonnal a macska méretű háziállatra kapom. Nem szólok, csak egy tompa fémes koppanással leteszem az asztalra fém poharamat, majd figyelem a lányt, ahogy hevesen szippantja magába az információt és próbál erején felül felmérni a helyzetét. Ahogy megtámaszkodik mindkét karjával az ágy szélében, egyszerűen szar tovább nézni amit művel magával. De mit tehetek mást, mint lekapom a csizmáimat a velem szemben lévő székről, majd a poharam mellett lévő lilás-kékes elixírért nyúlok, és a fém kulacsomért, mellyel elindulok a lány irányába. Elkerülhetetlennek tartom, hogy a frászt hozzam rá, és bár nem is akarom, mégsem szólok semmit. Csak lábbammal az ágy mellett lévő szék alá nyúlok, majd rántom magam alá, és huppanok le rá. Két karommal térdemen megtámaszkodva vonom fel a szemöldökömet, miközben a lány kába, sápadt szemeibe nézek.
- A boszorkány tornyában, rapunzel. - biggyesztem ki alsó ajkamat, majd nyújtom felé vízzel teli kulacsomat. - Kiszáradtál...- jegyzem meg, hátha sikerül rá vennem, hogy igyon pár kortyot. Bár nem tartom valószínüleg, hiszen a legkevésbé sem tűnik bizakodónak a hely iránt, vagy irántam. De miért is volna az? Szar világ ez ahhoz, hogy ilyen ostoba hibát kövessünk el. Végül a kékes lilás színben játszó elixírt mutatom felé, de nem hagyom, hogy hozzá érjen.
- Nem tudom ki és miért támadott rád - ránézésből Kristályvárosinak tűnik a lány -, de tudta, hogy kire támad rá és azt is, hogy hogyan kell. - a vöröslő szempár válasz minden kérdésre - Bármilyen robbanószer is volt náluk, tartalmazott kristály port. - ha elvette a kulacsot, akkor nála volt, ha nem hát leteszem az ágy mellé, majd kezembe veszem szétszaggatott dzsekijét.  Valami por volan rajta, ami túl érdes és nagyszemű homokhoz vagy porhoz, és az a lilás árnyalata sem vall semmilyen természetes eredetű, átlagos dologra. Adja magát, hogy kristály, vagy ahogy ők mondják KRC. -  Emiatt képtelen vagy a gyógyulásra. Szóval...-lengetem meg előtte az elixíres üvegcsét, de ha érte nyúlna, hát elhúzom kezem kibiggyesztett ajakkal. - Viszont üzletemberként nem adhatok ki egy ilyen ritka és értékes szert csak úgy a kezemből. Szóval... üzleteljünk tubicám. - szavaim úgy csengenek,  mintha nála is jobban sajnálnám, hogy nem kaphatja meg ingyen. Széles mosolyra húzom tehát ajkamat, majd hátra vetve vállamat a háttámlának, várom az ajánlatát. Ha nem túd érdekes ajánlatot tenni, amit várhatónak tartok, nekem bizony van ám ötletem.


✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗

475┃YOUTUBE┃Kicsit összecsapott a végére, de reag.  Öreg malom - Lucian Luthor otthona 3954517582  ┃

Vándor

Lucian Luthor
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_pr03viMiT31r15nigo1_250
Múltam darabkái :
I am true and the deceiver
I'm a hero and a villianÖreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_p4oe0qB5bB1r15nigo2_500

Kapcsolatban :
Soon with my babeÖreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_p51lc6yR4f1r15nigo1_500
Play by :
Colin o'Donoghue
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_pnumpl4HtY1r15nigo2_250
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_pnumpl4HtY1r15nigo7_250
Reagok száma :
4

Öreg malom - Lucian Luthor otthona Empty
TémanyitásTárgy: Re: Öreg malom - Lucian Luthor otthona   Öreg malom - Lucian Luthor otthona EmptySzer. 5 Feb. 2020 - 18:39


To Lucian





Sötétségben vergődő lélek vagyok. Olyan, mintha elmém tisztába lenne, mi történik velem, testem mégsem tud reagálni egy mozdulatra sem. Végtagjaimra, mintha ólmot öntöttek volna, úgy nehezülnek el, képtelen vagyok mozgatni, akár kisujjamat is.
Testem ring, mintha vízbe merítettek volna, hullámok hordoznak a hátán, mígnem valami kemény éri hátamat. Érdes ujjak matatnak, felfogni mégis képtelen vagyok, a fájdalom nem hatol elmémbe.
Emlékszem, hogy mi történt. Emlékszem a léptek zajára a fegyver ropogására. Chris kiáltására, közel eszméletlen testére.
Most azonban minden békés és csendes.
Ez lenne hát a halál? Ez vár ránk, amikor elmúlik az életünk? Vajon hiányozni fogok valakinek?
Feltűnik valakinek majd a hiányom?
Nedves pamacs éri arcomat, orrom összerándul, szemöldököm összevonódik. Kisujjamban az ideg megmozdul, szemeim mégsem nyílnak ki. Különös élmény, ahogy látom magam kívülről, de nem látok semmi mást. Nem látom, hogy mi ért arcomhoz, azt sem tudom, hogy merre vagyok. Heverő testem szemléli lelkem, egyáltalán lehetséges az ilyen?
Mégis mi történik velem? És miként?
Nézem koszos arcomat, mézszőke tincseim közé sár, falevél került, arcom mellett mégis selymesen terül el. A természetes úton bevitt vitaminok az okai, amiért ilyen szép bőröm és hajam van. Értékeltem, amíg lehetett. A fájdalom mégsem nyílal testembe. Nem érzek nagyobb fájdalmat, sőt… Semmit sem érzek.
Mintha csak erre vártam volna, örvényként ránt vissza lényem saját testembe, sikítanék, ám nem tudok. A lelkem nem tud, képtelen erre.
A fájdalom most mégis elevenen hat a testembe, oldalamba, hasamba. Szemeim hirtelen nyílnak ki, első reakcióm, hogy felüljek, ám még csak félig sikerül, ahogy a fájdalom újra végignyilal a testembe. Jobb kezem tapasztom oldalamra, s arra fordulok. Bal kezemmel támaszkodom meg az ágy szélén, néma a kiáltás, mely felszakad a torkomból. Szemeim vörösen égnek, a fájdalom hatására képtelen vagyok uralkodni véremen.
Ekkor veszek csak észre dolgokat. Túl sok dolgot.
Fapadló. Egyszerű ágy. Valami meleg a lábamnál, már ha nem rúgtam le. Egy pár csizma. Nem városi… Hozzá tartozó lábszár…
Hiába kapok jobb kezemmel nadrágomhoz, ott nem lapul a késem… Szemeim behunyom, kapkodó légvételeim próbálom csillapítani, idegeim a helyére simítani, a fájdalom mégis túl erős.
Miért nem gyógyultam még meg!?
- Hol vagyok? – nyögöm ki, két fájdalmas légvétel között, visszafeküdni képtelenül, így maradtam. Immár két kezemmel támaszkodom az ágy szélén… Miért nem gyógyul a sebem? Arcomat a fájdalom grimasza húzza össze, ha szemeim ki is nyitom képtelen vagyok feltekinteni, arra, aki… Fogoly vagyok, vagy vendég? Nem tudom magam sem.







an optimist sees the opportunity in every difficulty
A pessimist sees the difficulty in every opportunity

Silah

Elenor Crawford
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_inline_nj4qdglKZ21r679lt
Múltam darabkái :
Kapcsolatban :
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Giphy
Play by :
○Emily Wickersham
Keresem :
Reagok száma :
40

Öreg malom - Lucian Luthor otthona Empty
TémanyitásTárgy: Re: Öreg malom - Lucian Luthor otthona   Öreg malom - Lucian Luthor otthona EmptyKedd 28 Jan. 2020 - 0:38


To my Ellie  Öreg malom - Lucian Luthor otthona 1936936019
As Far as Feelings Go

A nap úgy indúlt, ahogy eddig és mindíg. Csipásan kikeltem az ágyamból és ásítottam egy akkorát, hogy bekapjam a felkelő nap sugarait. Kábán kólicáltam az asztalamhoz, majd gyújtottam meg Bunsen-égőmet és helyeztem a felette terpeszkedő állványra fém poharamat. Szűken pislákolva, komótosan öntöttem bele megviselt műanyag flakonomból a házilag szűrt vízet. Csak bámúltam, ahogy lassan melegedve remegve menekülnek fel a buborékok a pohár aljáról.  Nem járt semmin sem az agyam, csak egyszerűen bámúltam ki fejemből, eltompúlva.
Oldalra biccentve fejemet, lassacskán húztam tekintetemet a talajon, trehány módon lehajított öreg gönceimre. Fel kellett öltöznöm, de inkább csak támaszkodva bámúltam a ruháimat, hátha magától felmásznak rám. Erre nem volt sok esélyem.  Szóval véve egy mély sóhajt, kullogtam feléjük és elnyúló nyöszörgéssel, és egy tompa térd roppanással gugoltam le. Pólómba bele bújva, borzoltam össze már így is jól elaludt hajkoronámat. Engedetlenül álltak ide-oda. Hiába próbáltam őket terelgetni, csak ágaskodtak makacsul. Ez minden reggel így volt. Miután sikeresen bele kínlódtam magam megfakult fehér pólómba, nadrágomért nyúlva pillantottam meg egy a zsebéből kilógó sárgálló papírt. Hunyorogva nyúltam utána, miközben próbáltam felidézni, hogy miképp is kerülhetett oda. Nem emlékeztem, hogy oda tettem volna. Két ujjam közé véve húztam ki, majd tenyerembe forgatva hajtogattam két két kézzel.

" Ollivander 36.465180, -96.236001 "

-Basszameg...- sziszegtem rekedtes hangon, majd véve egy mély sóhajt rántottam sietősen magamra a gatyámat. Befűzve övemet, pillantottam hirtelen oldalra, meghallva a felfort víz bugyogását. Felé sietve emeltem le az álványról, egy rongy segítségével, majd tettem rá egy parafa alátétre, hogy ne égesse meg az asztalt. Mintha a világvége után bármi lényege volna annak, hogy hány fekete folt van az asztalodon. De valahogy mindíg is igényes voltam az ilyen apróságokra.
Kiskanalat ragadva hajítottam bele 2 kanálnyi fekete teafüvet, majd kevertem rajta néhányat. Kávé híján a fekete tea is képes kielégíteni a reggeli koffein igényemet. Sosem volt szerencsém kávét inni. Talán egyszer valahol kipróbálhatom. Teljesen elkalandoztam, amiből hirtelen egy nagy durranás ébresztett fel. Ekkor tűnt fel csak, hogy nem a felkelő napnak ásítottam akkorát, hanem a délinek. Mit csináltam tegnap... Tegnap este úgy berúgtam, hogy fogalmam sincs hogyan jutottam haza.
A nagy durranás hatására szaladt ki az ágyam alól Shovam. A szőrős kis jószág felvetette magát az asztalra, majd nyujtózkodni kezdett az ablak előtt. Ekkor pillantottam meg a felszálló füstöt, ahogy terpeszkedik az erdő fái felett. Hunyorogva léptem az ablak mellé és vettem szemügyre a látványt, miközben megsimogattam Matet. Nem tudtam, sőt ötletem se volt, hogy mi történhetett, de a kiváncsiságom hajtott. Elfojtottam hát a bunsen lángot, majd magamra kapva kabátomat és magamhoz véve fegyveremet, vetettem be magamat az erdőbe, hogy utána járjak.
Már vagy 15 perce sétálhattam, mire megpillantottam egy vastag fa mögül kilógó csizmát. Összeráncolt szemöldökkel emeltem puskámat magam elé, majd támasztottam ki vállamon. Mozgolódott. Furcsán. Mintha mozgatták volna. Óvatos léptekkel, egyik lábamat követte a másik, közelítettem a fát. Ekkor pillantottam meg egy fekete szőrös farkat, majd a kihátráló testét. Egy kúrva dögevő. A fogai között rángatta a nő ruháját. Nem akartam lőni, hisz ez egy veszélyes erdő, teli ragadozókkal. Ez a szerencsém, hisz távol tartja a betolakodókat.
Ovatosan legugolva emeltem fel a földről egy nagyobb követ, majd felegyenesedve hajítottam oda a csizma mellé. A dögevő riadtan pillantott fel, majd amilyen gyorsan csak lehetett, eltűnt a fák között. A csizma már nem moccant. Vagy halott, vagy elájúlt. Reménykedtem benne, hogy halott. Sok hasznos dolgot lehet találni egy halott embernél. Csak eszméletlen volt... Felette állva néztem őt csendben, majd pillantottam körbe. Az erdő lakói egyre hangosabbak voltak. De nem a madár csicsergés, vagy épp a szarvas bőgés volt a lényeges. A ragadozók és a dögevők. És ahol van egy dögevő, ott lesz még vagy  hat. Nem várnám meg. Ismét a lányra pillantottam, ahogy szőke haja hófehér arcába borúlt. Időnként meglengette a szél, hogy kirajzolódjanak a vonásai. Ott akartam hagyni. A kezdeményező lépést is megtettem. Mégse vagyok képes rá. Hol a lányra, hol a haza vezető útra pillantok. A malmomban még senki sem járt és nem akartam, hogy ez megváltozzon. Mégis a hátamra dobtam fegyveremet és a karjaimba a szőke lányt.
Haza érve óvatosan engedtem le az ágyamra, majd miután kitisztítottam és bekötöztem a sebeit, végre leülhettem, hogy megihassam a reggeli teámat. Mate ahogy a kötözés során, úgy most is úgy lengi körbe az ismeretlen vendéget, mintha ismerné. A nyomorúlt túl közvetlen.
- Mate húzd már le onnan azt a 6 lábadat!- igen, Mate egy nyúl féle volt 6 lábbal és egy macska viselkedésével. Hús evő volt... Szóval a suttogó morgásomra csak békén hagyta a lány arcát, így a lábánál elheveredve pillantott fel olykor.

✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗

744┃YOUTUBE┃Kicsit összecsapott a végére, de reag.  Öreg malom - Lucian Luthor otthona 3954517582  ┃

Vándor

Lucian Luthor
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_pr03viMiT31r15nigo1_250
Múltam darabkái :
I am true and the deceiver
I'm a hero and a villianÖreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_p4oe0qB5bB1r15nigo2_500

Kapcsolatban :
Soon with my babeÖreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_p51lc6yR4f1r15nigo1_500
Play by :
Colin o'Donoghue
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_pnumpl4HtY1r15nigo2_250
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_pnumpl4HtY1r15nigo7_250
Reagok száma :
4

Öreg malom - Lucian Luthor otthona Empty
TémanyitásTárgy: Re: Öreg malom - Lucian Luthor otthona   Öreg malom - Lucian Luthor otthona EmptyPént. 24 Jan. 2020 - 22:54


To Lucian





Oly gyorsan történt minden. Az egyik pillanatban még jókedvtől ragyogóan sétáltunk a csapatunkkal a várostól nem oly messze, mígnem a következőben támadás ért minket. Ami pedig a legmeglepőbb, hogy nem mutánsoktól. Emberek voltak, kik minket akartak kirabolni, lőszerekért, ruhákért. Mégsem hagyhattuk magunkat.
A nyílt terepen Chrisszel egy darabig egy irányba tartottunk. Amíg ő futott előre, addig én futottam háttal, hogy fedezzem társamat, amint táram kiürült, megcseréltük a helyzetünket. Erősítést kellett leadnunk, mégsem volt egy másodperc nyugtunk sem, esélyünk sem volt rá.
Az események pedig felgyorsultak. Vállról indítható rakéta volt náluk, fogalmam sincs, hogy mégis honnan szerezték őket, csak azt láttam, ahogy felénk repül. Ahogy Chris felé repül…
Gondolkodnom nem volt idő, gyorsan kellett cselekednem.
Mellé futottam és egy jól irányzott mozdulattal löktem félre társamat, s már láttam, hallottam, hogy milyen közel ér hozzánk a rakéta. Nem volt sok választásom. A másik irányba ugrottam el, a lövedék pedig pont kettőnk közé csapódott be.
A lökéshullám messzire taszított, a robbanás hangja szinte dobhártyámat szaggatta szét. Éreztem, ahogy testem egy fának csapódik, emlékszem, hogy felkiáltottam a fájdalomtól, hangom mégsem ért el hozzám, csak a szüntelen múlni nem akaró zúgás.
Hasamba, oldalamba éles fájdalom hatolt, mikor odanyúltam ujjaimon láttam bíborló véremet. A fájdalom szinte elviselhetetlen volt. Szédültem, megkockáztattam, hogy nem is kettőt, hanem hármat látok mindenből. Oldalra pillantva láttam, ahogy Chris hever a földön egy szikla és egy bokor takarásában, mozdulatlanul… Felénk pedig többen közelednek – nem tudnám megmondani, hogy mennyien.
Talán máskor, talán más módszerhez folyamodtam volna, ebben a szent pillanatban pedig csak az volt a legfontosabb, hogy társamat biztonságba tudhassam. Mély levegőt vettem és minden fájdalmammal megküzdve álltam fel és kezdtem el futni az ellenkező irányba, amelyen Chris feküdt.
Szaladtam, futottam, hogy ne vegyék észre a cselem pedig bejött. Az már kevésbé, hogy mennyire nem fogom bírni. Kezemet az oldalamra tapasztottam, vérzésem csillapítására, éreztem, hogy valami kiáll belőle. Oly gyorsan történik minden, járásom sem egyenes. Oly gyorsan kell cselekednem, mégsem tudom igazán, hogy mit csinálok.
Az egyetlen, ami feltűnt, hogy már hallok. A zúgás megszűnt a fülembe és a természet neszein kívül nem hallottam semmi mást sem. Lihegve álltam meg, katonai sikatomat kicsatoltam és ledobtam magam mellé. Szőke tincseim az arcomba hullottak. Hiába tekintettem körbe, nem volt körülöttem senki sem. Lehagytam volna őket?
Az adrenalin hajtott, nem tudtam mit teszek, a félvér cselekedett helyettem. Oldalazva haladtam az erdőbe, egyre beljebb, amíg le nem sikerült hagynom őket, nyomaim nem vezethetnek gyorsan nyomomra. Ebben bízok legalább is.
Most mégis egy fa törzsébe támaszkodva állok. Lassan ereszkedem térdre. A fájdalom újra elevenembe hat, remegő kezem elveszem a sebről.
- Ne, ne, ne – hallom saját, suttogó hangomat. A fa egyik fiatal ága tört bele a hasamba, oldalamba. S a látvány és a szagok és az érzékek egyvelege. Látásom egyre jobban homályosul. – Nem, nem – mantrázom magamba. Nem most kellene feladnom, nem most kellene megadnia magát a szervezetemnek. Visszatapasztom kezem a hasamra, megpróbálok felállni, de vajmi kevés sikerrel. Visszazuhanok, hátamat a fa tövének vetem.
Fogalmam sincs, hogy hol vagyok, hol van a telefonom, miként tudnék segítséget kérni… A fáradtság ólomsúlyként nehezedik szememre és képtelen vagyok küzdeni ellene.
Elhomályosul minden…







an optimist sees the opportunity in every difficulty
A pessimist sees the difficulty in every opportunity

Silah

Elenor Crawford
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Tumblr_inline_nj4qdglKZ21r679lt
Múltam darabkái :
Kapcsolatban :
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Giphy
Play by :
○Emily Wickersham
Keresem :
Reagok száma :
40

Öreg malom - Lucian Luthor otthona Empty
TémanyitásTárgy: Öreg malom - Lucian Luthor otthona   Öreg malom - Lucian Luthor otthona EmptyPént. 24 Jan. 2020 - 2:02


Admin

Consulatus
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Giphy
Múltam darabkái :
Keresem :
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Giphy
Az emberiség a kezdetektől küzdött kórságokkal. Talán visszavetett minket egy időre, de aztán magunkhoz tértünk. A természet gyógyítja magát, helyreállítja az egyensúlyt.
Öreg malom - Lucian Luthor otthona Giphy
Reagok száma :
1619

Öreg malom - Lucian Luthor otthona Empty
TémanyitásTárgy: Re: Öreg malom - Lucian Luthor otthona   Öreg malom - Lucian Luthor otthona Empty

Ajánlott tartalom



Öreg malom - Lucian Luthor otthona Empty
 

Öreg malom - Lucian Luthor otthona

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Enigma :: Látóhatár :: Természet-
^
ˇ