Túlélő vagy. Egy igazi túlélő, habár voltak döntések, melyeket nehezen tudtál meghozni annak érdekében. Ott álltál tehát a falak előtt. Fegyvercsövek néztek veled farkasszemet. A kezeidben húgod ájult teste. Mögötted a 75 éves nagyapád. Tehetetlen voltál és elveszett. Hiszen mindössze 15 éves lehettél. Életben kellett tartanod a 13 éves húgodat és botladozó nagypapit. Ennek ellenére nem engedtek be. Azonban a húgodat elvettél tőled. Valamiért oly különös módon, készséggel fogadták be a félvér leányt. Magad sem értetted, de megnyugvás volt számodra, hogy legalább már ő biztonságra lelhetett. Bár ehhez le kellett róla mondani. Ám kaptál egy ajánlatot is. Ha elviszel egy üzenetet egy közösséghez, akkor megfontolják, hogy beeresztenek-e. Bár ez így önmagában nem volt túl meggyőző, de mégis belementél.
Továbbítottad az üzenetet, amihez több napig gyalogoltál, a vénséggel a hátad mögött. Azonban ahogy a táborhoz értél, a célhoz érve, a nagyapád holtan hullott a földre, egy nyíllal a szeme között. Riadtan néztél a sánta öregre, ahogy fennakadt szemekkel fekszik a magas fűben. Pillanatnyi rémületedben azt se tudtad, sírj vagy fuss. De a futás mellett döntöttél. Szedted a lábadat, miközben körülötted záporoztak a nyílvesszők. Bár megannyiszor hasra estél, mégis csak a karodat találták el.
Végül visszatértél a kapukhoz. Nem kézbesítettél semmilyen üzenetet. Csak elvitted a nagyapádat az utolsó útjára. Mégis úgy érezted, hogy nem hagyhatod, hogy hiába haljon meg az öreg. Te akkor is bejutsz a húgodhoz. Meglepetten figyelt rád az őrség. Az egyik örömében még fel is visított.
"A bolond kölyök megcsinálta." - kacagott a bajsza alatt a fickó, amire hamar intett társának, hogy nyissa a kapukat. Elégedetten, bár kérdésekkel fejedben, léptél be a múlt városába.
Ellátás közben tekintetted meg a kézbesítetlen boríték tartalmát. Fehér por volt benne. Kábítószer. Ezt te is felismerted. Mellette pedig egy másik papírka. Hatalmas, s vastag betűkkel írták rá: Bazd meg.
Ez a boríték örök emlék maradt számodra, s motiváció, hogy meg kell változtatnod az új otthonod arculatát. Elszántságod és akaratosságod révén lettél tehát a katonai ág conzulja. A feladatod a helyes útra terelni a katonaságot. Átadni a feladatokat az embereid részére. A feladatod a védelem és rend. Hatalmas súly nyomja a válladat. De te is guardian voltál egykoron, ahogy ma is gyakran gyakorolsz terepen, kezdeti társnőddel vállvetve.

Nem szereted a klichéket. Őszintén. És azt mondani hogy Kristályváros a kezedben van óriási kliché lenne... de teljes mértékben igaz. Nincs olyan történés a városban amiről nem tudsz. Nincs olyan fontos ember akit nem ismer. Nincs olyan pletyka amit nem hallottál.  Tudod hogy mit, hol és mennyiért lehet beszerezni. Tudod hogy kit, hogyan és mikor kell eltüntetni hogy az a kezedre játsszon.
És hiába van itt ez a csinos kis bár, a Bittersweet, aminek óriási forgalma nem kis pénzösszegeket hoz a zsebedbe, nem a pénz az amit a legfontosabbnak tartasz. A pénz, jön és megy, főleg a te kezed alatt. Nem... Az információ az amit nem vehetnek el tőled. Amit úgy adsz és veszel mint más egy kosár almát a piacon.
És pontosan ezért vagy a legveszélyesebb is a városban. Pontosan ezért a tied az egész város.

A jóképű külső persze magában hordozza a macsót. Merthát hogy ne használnál ki egy ilyen arcot, és egy ilyen testet? Mindent és mindenkit megkaphatsz akit csak akarsz, nőket... férfiakat ha épp ahhoz van kedved...
Az ölésse sincs gond. Az egyik pillanatban még kedves mosollyal nézel az ügyfeled szemébe a másikban már kifizetsz valakit aki megöli. Hiába... nem szereted bepiszkolni a kezed.
De vajon meddig tudod a kezedben tartani a várost? Meddig fog tartani míg vétesz egy apró hibát?
Hallod a suttogást, tudod hogy valami közelít Kristályváros felé. Valami ami óriási és mindent elsöprő lesz... Túl tudod élni? Meg tudsz menteni bármit belőle? Ez csak rajtad áll.

Húgoddal, Graceszel együtt még Kristályváros falainak megépítését megelőző napokban jelentetek meg a közösségben. Az apátok meghalt, az anyád pedig elhagyott titeket. Egy szekrényből kihallgatott beszélgetés volt az, minek tanúi voltatok húgoddal. Roberth Vinham. Ezt a nevet hallottátok, mikor anyátokhoz egy férfi érkezett. A fickó ajánlatot tett anyátoknak, amire anyátok bele is ment. Azonban amikor felvetette, hogy van két gyermeke... Roberth elutasította őt.  Neki nem kellenek büdös kölykök. Csak hátráltatnák az ügyét. Így anyátok szó nélkül lemondott rólatok. Magatokra hagyott. Banditává vált.

A te haragod hatalmasabb volt húgodénál. Habár ugyan azt éltétek meg, de te képtelen voltál elfogadni a tényt, hogy a saját anyád mondott le rólad. Ám ezt a haragot anyátok szüntelen kutatásába fektetted. Így váltatok kincsvadásszá. Az eredeti terv a katonaság volt, ámde úgy alakultak a dolgok, hogy mindössze a polgárőrségbe akartak felvenni titeket. Gracenél a fizikumra hivatkoztak. Téged pedig kitettek, miután kis híján meggyilkoltad egy diáktársad. Ezek után a piacon helyezkedtél el, kamatoztatva kiváló üzleti érzéked. Grace volt a bolt pénztároslánya. Heti váltásban, naponta jártok gyűjtögetni mindenféle csecsebecsét. S természetesen tudjátok, hogy ez nem legális. Ezért boltotokat egy ajándékbolt álcája mögé bújtattátok. A hátsó szoba rejti a ritkaságokat, régi édességet, csecsebecséket és egyéb hasznos dolgokat.

Bátyáddal, Mercer-el együtt még Kristályváros falainak megépítését megelőző napokban jelentetek meg a közösségben. Az apátok meghalt, az anyád pedig elhagyott titeket. Egy szekrényből kihallgatott beszélgetés volt az, minek tanúi voltatok bátyáddal. Roberth Vinham. Ezt a nevet hallottátok, mikor anyátokhoz egy férfi érkezett. A fickó ajánlatot tett anyátoknak, amire anyátok bele is ment. Azonban amikor felvetette, hogy van két gyermeke... Roberth elutasította őt.  Neki nem kellenek büdös kölykök. Csak hátráltatnák az ügyét. Így anyátok szó nélkül lemondott rólatok. Magatokra hagyott. Banditává vált.

Mercer haragudott, akár csak te, azonban az ő haragja valamivel intenzívebb volt a tiédnél. Ám ezt a haragot anyátok szüntelen kutatásába fektette. Így váltatok kincsvadásszá. Az eredeti terv a katonaság volt, ámde úgy alakultak a dolgok, hogy mindössze a polgárőrségbe akartak felvenni titeket. Nálad a fizikumra hivatkoztak. A bátyádat pedig kitették, miután kis híján meggyilkolta egy diáktársát. Mercer ezek után a piacon helyezkedett el, kamatoztatva kiváló üzleti érzékét. Te váltál a bolt pénztáros lányává. Heti váltásban, naponta jártok gyűjtögetni, mindenféle csecsebecsét. S természetesen tudjátok, hogy ez nem legális. Ezért boltotokat egy ajándékbolt álcája mögé bújtattátok. A hátsó szoba rejti a ritkaságokat, régi édességet, csecsebecséket és egyéb hasznos dolgokat.

Napnál is fényesebben ragyogsz, mint csillag, Kristályváros egén. Az arcod köszön vissza, bármerre is nézel. Színész és énekesként te vagy a színház főattrakciója. Kegyeidért harcolnak férfiak. A mosolyodért vívnak kérőid. Azonban van egy féltve őrzött titkod. A sötét titok, ami az egész karrieredet romba döntheti. A húgod. Habár gyerekkorotok óta legjobb barátok voltatok, de céljaid közétek álltak. Eltávolodtatok egymástól. Hiszen ő félvér. Bár sose tekintettél szégyenként az új fajra, de közösséggel való ellenszegülés, az önálló vélemény ezen fajtája megengedhetetlen a szakmádban.

Hogy miképp jutottatok a városba? Az alapítás kezdete óta ott voltatok. Az apátok és az anyátok is él. Apátok a B, tehát az ellátókörzet conzulja. Anyátok pedig az ellátókörzet ruházati gyárának tulajdonosa. S hogy hogyan is tarthatod titokban húgod mivoltját, ha a szüleidtől is kitudódhat? Ők is titkolják. Épp ezért Amelie Tate 7 éve a túlélők között él, Wyndham Tulsa-ban. Ugyanis a lány nem volt hajlandó elviselni a titkolózást.

Te voltál azon hatalmas agyak egyike, aki képes volt arra, hogy létrehozzon egy új fajt. S habár ez csak egy képletes kijelentés, de valahol mégis igaz. Te voltál azon kobakok egyike, kik megalkották a Guardianokat. Akik elkészítették és tökéletesítették a szereket, melyek a guardianok mindennapjainak szerves részévé váltak. Azonban itt még nem zárul le karriered felfele ívelése. Hiszen egymagad szabadalmaztattad a KRC elixirt, mint nyugtató vakcinát a Silahk számára. Bár nem gyűlölöd őket, azonban a biztonságot minél előbbre tartod. S hogy honnan ez a hatalmas lelkesedés? Itt következik a szomorú része a dolognak...

Te és édesapád. Édesapád és te. Mindig is csak ketten voltatok. Apád kutató volt, te pedig az ő kis laboránsa. Rengeteget tanultál tőle. A kór elterjedését követően is megannyi dologgal tömte teli a kobakodat. Hiszen tudta jól, az olyan agyakra lesz szükség ez új világhoz, mint a tiéd és az övé volt.
Volt... Hiszen meghalt. Csak egy baleset volt, de te tehettél róla. Túl kíváncsi voltál. Látni akartad
a Feathereket. Hiszen a kis tollas jószágok egyszerűen gyönyörűek! Ahogy csillog a napon a színes tollazatuk. Akár egy 100 karátos szivárvány. De megcsúsztál a romtetőről. A szépséges kis lények egyszeriben iszkoltak el, majd kezdtél zuhanásba. A talajon kötöttél ki véres fejjel, ájultan. Tán 8 éves alig lehettél. Ekkor találkoztatok szíved szerelmével. A 10 éves fiú egymaga küzdött a rád támadó featherekkel. Ő volt a hősöd. S miután már tehetetlen volt a fiúcska, akkor jelent meg apád. Apád, aki felkarolta a fiút és hárman folytattátok utatokat a túlélésért. Ekkor leltetek rá Kristályvárosra. Apád a város fanatikusává vállt. A KRC iránti rajongásába ölte bele minden pillanatát. Osztoztál a csoda ámulatán, ám korántsem váltál fanatikusává. De ennek ellenére sokat tanultatok apáddal. A fiú pedig... Ő ma is él. De nem lehetsz vele, hiszen Silah.  
Azonban apád... Őt elvitte a kór, mikor 11 voltál. S épp ez volt az, miért oly sok energiádat ölted,
s ölöd a város KRC fejlesztésébe. Továbbá megrögzötten keresed a gyógymódot.

A Konzul gyermekeként rengeteg elvárásokat fektetnek eléd és testvéreid elé. Jóindulatú lányka vagy, de különösképp szemet szúrt, hogy Victor és Cora ezek alól kivételek. A két félvérrel igazán elnéző volt mindig is az apád. Azonban, hogy a szeretet ami kijár számodra, megszerezhesd, a lehető legtöbbet igyekeztél nyújtani. Tanulás és tudás. De még így is Ashley volt az, aki bejutott az összes előkelő partira (féltékeny voltál rá, de ezt sosem kötötted az orrára. A szereteted ettől hűbb volt). Neked pedig maradt a garbó, a kötött pulcsi és a női ingek. A laborodban ragadtál, ahol nem számítasz sem orvosnak igazán, sem tudósnak. Te sem tudod, hogy mi a munkád. Sokan csak sarlatánnak neveznek. Ám segítesz a gyógyszerészetben, gyógyászatban és a fegyverfejlesztésekben is.

A testvéreddel, Ashleyvel olyanok vagytok akár a Nap és a Hold. Hiába vagytok ikrek, hiába hasonlítotok egymásra, mégis mintha ég és föld lennétek. Hiszen Ashley az, aki nyilvánosság előtt csillog, akit apátok mindenhova elvisz, akiért mindenki odavan, míg téged az árnyékban, a sötétségben hagynak. Nem azért, mert nem vagy szép, hanem a személyiséged miatt - te mindig szerény és visszafogott voltál, míg ellenben Ashley ennek pont az ellentettje. Mégis, ha egy másik szemszögből vizsgálnának titeket, azt lehetne mondani, hogy te vagy a Nap, míg Ashley a Hold. Neked ugyanis tiszta ideáid vannak, amikhez mindig ragaszkodsz. Hűséges vagy és igazságos, nem szeretsz hazudni, és becsületes vagy, tehát minden szempontból tiszta lélekkel rendelkezel. Habár még keresed némileg a helyed a világban, de tisztán tudod, hogy jobbá akarod azt tenni, így végül is vannak céljaid, amiket mindig szem előtt tartasz. Ezzel szemben Ashley már nem ilyen tiszta, s habár tökéletesnek tűnik a rivalda fényben, de valójában fogalma sincs, hogy mihez kezdjen az életével, és csak tengeti a napjait, sodródik az árral...

A kapcsolataid... Igazából kedvelted Victort. Vonzó. De egy felfuvalkodott hólyag. Bár néhány pohárka elég volt ahhoz, hogy lefeküdjetek egymással. A titok a tiétek.  Senki sem ismeri. Hiszen a bátyád megölne, Cora pedig nem tudhatja, hogy nem igazi testvérek vagytok. Bár sejted, hogy az ikreddel viszonya volt. Legszívesebben elfelejtenéd azt az egy éjszakást... Szereted őt, mint testvért, azonban minden egyes nap egymás vérét szívjátok. Elhitetitek a másikkal, hogy utáljátok egymást, holott nem.

Broken Arrow árva gyermeke vagy. Együtt nőttél fel Samwell és Louisal, akivel idővel egy párt alkottatok. Ám Louis meghalt a te döntésed által. Hiszen Louis helyett Samwellnek segítettél. Ő szorult rá elsőnek. S mire párod felé fordultál, az arcának felén csak a húst és a csontot láttad, ahogy leszakadt bőre alól ömlik a vér. Sokk ért, s azóta próbálod feldolgozni, miközben rémálmok gyötörnek. S miért is voltatok ott, ahol? Mindig is segítettél Samwellnek Louissal együtt a nyomozásban. Szerettél időt tölteni Samel, s felettébb érdekesnek tartottad a munkáját, egyben hobbiját. Azonban érezted, hogy valami nem lesz rendben. Tudtad, hogy le kell állnotok. Nem nyomozhattok tovább. Emberek, tanuk haltak meg körülöttetek. Furcsa dolgok történtek. Ijesztő dolgok. Fenyegetést kaptál. Féltél elmondani Samnek a fenyegetést, hiszen tudtad, hogy még egy okot adnál a kutatáshoz. Csak táplálnád a tüzet, ami benne ég. S megtörtént a baj. Leütöttek titeket, s egy lelakott ház szobájában tértetek magatokhoz. Hallottátok a környező szobákból átszűrődő motoszkálást. Mutánsok voltak. Rettegtetek. Menekültetek. Vesztettetek. Louis halálával Sam végleg leállt az üggyel. Látszólag legalábbis igen. Sejted, hogy nem így van, azonban nem találsz bizonyítékot rá. Félsz a nyomozástól. Azóta nem jársz nyomozni Samel. Nyugalmas munkát vállaltál egy kávézóba, mint pincér. Ám hiányzik a kaland. Gyakran bámulsz a falon túlra.  

* Samwell gyengéd érzelmeket táplál irántad, ami neked nem igazán tűnt fel. Baráti közeledésnek tartottad. A te döntésed alapján felébredhet benned a szerelem szikrája Sam iránt. *

Mióta eszedet tudod Broken Arrow-ban éltél. Itt nőttél fel. Itt élted át a világ változásának viszontagságait. Sosem érezted, hogy távoznod kell. Mi több, mikor megjelentek Kristályváros alapítói, indokoltnak találtad, hogy továbbra is maradj. Maradjatok Lorival együtt. Lori az öcséd barátnője volt. Árvaházban éltetek mind, majd mikor kitört a világvége, még szorosabbra vettétek magatok körül a kötelet, ami összetartott titeket. De ahogy telt az idő. Ahogy Kristályváros falai épültek, kacifántos érzelmeket kezdtél táplálni Lori iránt. A lány más volt, mint a többi vele egynemű. Erős. Akaratos és harcias. Kedves, gondoskodó és okos. Igazi hős. E tulajdonságát tetteivel bizonyította. Azonban a hős egyedül egy embert nem volt képes megmenteni. A saját párját. Helyette téged mentett. Bár kilátástalan helyzetben voltatok, s míg a te bőrödet mentette, addig az öcséd is segítségre szorult. A falon túl jártatok. Nem sokszor tettétek meg, csak s kizárólag indokolt esetben. Kristályvárosban a falak megépülését megelőzően, s azt követően gyermekek tűntek el. Bár még jó magad is alig 19 voltál, de a nyomozásban mindig is kiválóan teljesítettél. Forró nyomra bukkantál, s ahogy követni kezdted azt, érezted, hogy valaki távol akar tartani tőle. Nem tudtam megmagyarázni, de észlelted az apró jeleket, ha tudatosan nem is fogtad fel, hogy mik is azok. De makacs voltál, így tetted a dolgod. Elvégre gyerekekről volt szó. A nyomok tehát a falon túlra vezettek, ahol csapdába estetek. Leütöttek titeket. Lorit és Louist is. Egy lelakott otthonban ébredtetek, hallottátok a motoszkálást a környező szobák felől. Nem emberek voltak. Mutánsok. Szabadulni próbáltatok. Te Lorit védted, így bajba keveredtél, Louis pedig figyelmetlen volt. Ez okozta a vesztét. Lori elsőnek téged vett észre, így a neked segített. Ezalatt Louis elvesztette a fél arcát egy hatalmas mutáns által. Az öcséd a szemed láttára halt meg. Lori lesokkolt, te pedig ráncigáltad magad után, hogy legalább ő élje túl. Azóta jól tudod, hogy valami nálad hatalmasabb áll a háttérben, de ez még inkább buzdít. S nem is tévedsz... Látszólag nem nyomoztál tovább. Legalábbis Lori nem tudhatott róla. Titokban azonban megszállottá váltál. Az öcséd halála bosszút kívánt. S undorítónak hangzik, azonban fel is tüzelt.

A Lorival való kapcsolatod ezután bonyolulttá vált. A szerelmed egyre fényesebben lángolt, azonban takargatnod kellett lángját. Ugyanis Lori az öcsédet gyászolta, jobban, mint te magad. Később talán túlteszi magát rajta s új fejezetet nyithatsz az életében, s magadéban.

Az eltűnésekkel kapcsolatos részletes történetért kérlek keresd fel az egyik admint.

A törvény az első. Világéeletedben arra törekedtél hogy megállítsd a bűnt és a bűnözést. Erre a fiad... az egyetlen fiad aki mégcsak nem is a házasságodból született bűnözőnek áll. Mindig figyelted őt, figyelemmel kísérted ahogy az utcán él és ahogy egyre mélyebbre süllyed a mocsárban mégsem tettél semmit. Odalenne a consuli rangod ha kiderülne hogy félreléptél és az egyetlen gyereked egy házasságon kívüli zabigyerek aki a város legismertebb bűnözői között sürög forog.
Az életed a munkád körül forog, egy felszínes házasságban élsz. Már nem mész terepre de nagyon hiányzik. Az egyetlen aki megérti ezt William Holland, az egészségügyi konzul. Ő is katona volt. Meg kell értenie. Ő mégis más mint te... Ő nem szerette úgy a háborút mint te. Őt nem érdekli a konzulság. Neked ez az életed.

Az hogy felveszed-e a kapcsolatot a fiaddal csak rajtad áll. Ő nem ismer téged, nem tudja hogy kinek a fia.

A zt csiripelték a kismadarak, szokták mondani. Ez a kismadár vagy te. Fiatal korod ellenére a legsötétebb körökben mozogsz Kristályvárosban, de egy pillanatig sem kell félned hiszen Sebastian Carter személyesen gondoskodik a védelmedről.
Te vagy az egyik legjobb madárkája aki rendszeresen hoz neki csicseregnivalókat és ő ezért busásan megjutalmaz.
Apádat sosem ismerted, anyád nevelt egy pár évig de végül őt is elvitte az ital és a züllés. Utcára kerültél, ott kezdtél el információkat szállítani.
Ezzel kezdődött el az igazi életed. Amint Sebastian felismerte hogy mennyire hasznos vagy bármennyit hajlandó volt fizetni neked egy egy információért.
Így lett a nincstelen senkiből valaki... Így tartod el magad... méghozzá jól.
AZ ital és a drogok sem kerültek el ezalatt a pár év alatt, de van biztos forrásod... Hiszen ehhez... a lehető legjobb körökben mozogsz.

Az hogy megtalálod-e apádat, vagy hogy megjavulsz-e még a jövő zenéje. Egyedül te tudhatod mit fog hozni a sorsod.

Talán az elsők között voltál, akiket egyből elvakított Kristályváros pompája, és a kezdeti nehézségeket nagyon hamar elfelejtetted. Apád volt az, aki a katonaságot fegyverekkel támogatta, hiszen a kór kirobbannása előtt is ezzel foglalkozott a Griffin cég. Családodnak nagy szerepe volt abban, hogy Kristályváros felépülhetett, és hogy KRC-ből elkészülhettek a falak és egyéb fegyverek, hiszen ti voltatok azok, akik mindezt finansziroztátok. Persze egyből bekerültetek Kristályváros elitjébe, és továbbra is tartjátok helyeteket ott. Napjainkban az új KRC-ból készült fegyvereket és egyéb eszközöket is ti veszitek meg, és adjátok el a katonaságnak is, illetve nem kis összeggel támogatjátok a Kutatói Központot is.
Apád az utóbbi időkben nagyon beteges volt, egészsége folyamatosan romlóban van, ezért neked adta át a cégnek a vezetését, te pedig büszkén ültél bele a vezérigazgatói bőrszékébe, hiszen mindig is ez volt az álmod. Jó üzleti érzékkel rendelkezel, bár az irányítás mániád az élet más területein is megmutatkozik. Ami mind a magánéletben, mind az üzleti élet során hátrányoddá szokott válni, hogy nem vagy éppen tapintatos, s elég érzéketlenül, második meggondolás nélkül kimondasz mindent, amire gondolsz.  

Gyerekkorod emlékeit elhomályosítják a mutánsok megjelenése, a menekülés édesanyád oldalán, az éhezés, a folyamatos rettegés... Ám még mielőtt mindez elkezdődött volna, van egy emléked, melyről tudod, hogy soha nem fogod elfelejteni. Hozzád hasonlóan édesapád is kutatóként dolgozott, s emlékszel, hogy egyik este milyen izgatott volt, mert felfedezett valami nagyon nagy szabásút. Apád széles mosolya, izgatottságtól csillogó szemei örökre emlékezetedbe vésődtek. Másnap besurrantál a munkahelyére, és elbújtál az egyik szekrényében, meg akartad lepni őt, no meg, arra is kíváncsi voltál, hogy mi lehet a nagyszerű apukád felfedezése. Nem láttad pontosan az arcokat, azt azonban igen, ahogy egy férfi megöli az édesapádat. Nem tudtad, ki az, vagy hogy miért történt mindez, de meglapultál a szekrényben, amíg az a férfi el nem tűnt onnan. Féltél, téged is megölne. Ekkor megpillantottad az arcát. Láttad már őt, tudtad, hogy apádnak volt a munkatársa, de a nevét nem tudtam - az arcát azonban soha nem fogod elfelejteni.
Pár nappal később megjelentek a mutánsok, és kitört a káosz. Anyukáddal menekültél, és igazából fogalmad sincs, hogyan éltétek túl azokat a megpróbáltatásokat, vagy hogy hogyan jutottak el Kristályvárosig, de megtörtént. Itt nőttél fel, és édesapádhoz hasonlóan te is kutatóvá váltál. Szeretted volna megtalálni a vírus ellenszerét, s valamiért, a hatodik érzéked azt súgta, ha a vírussal foglalkozol, előbb vagy utóbb, de megtalálod apád gyilkosát is.

//Anja nem tudja még, de aki megölte az apját valójában Robert Vinham volt, és azért tette ezt, mert túl sokat tudott meg a vírusáról, a vörösszemű gyerekekről, arról, hogy ő mivé vált... Nem hagyhatta, hogy mindezen tudás más kezébe is bekerüljön.