Egy igazán öndeláldozó férfi vagy. Makacs, erős jellemű. Mindig a kezedben tartod a gyeplőt, és soha senkinek nem adnád át az irányítást. Magas fokú empátiával rendelkezel, épp ezért, mióta felütötte fejét a járvány és az emberiség szépen lassan korcsosulni kezdett te összeszeded a beteg, sebesült társaidat, és segítséget nyújtasz nekik. Eddig még senki nem maradt veled Emmie-n kívül.
A lány tizenhárom éves volt, mikor rátaláltál az egyik erdőben, s végignézted, hogyan mészárolják le a családját a szörnyek. Magadhoz vetted őt, és saját gyermekedként vigyázol rá, és neveled mai napig. A múltadról nem szívesen beszélsz, Emmie is alig tud rólad valamit a neveden és az életkorodon kívül. Jól bánsz a fegyverekkel, és kiválóan ismered a túlélés szabályait.

// Szeretném, hogy ha a megalkotó teljesen magáénak érezné a karaktert. A múltja - hogy volt e szerelme, gyerekei, családja, s ha igen mi történt velük - teljesen rá van bízva a jövendőbeli userre.
Gyere gyorsan, mert nagyon várlak, és vezesd a kis csapatunk egy új életbe.

Akkor kerültél hozzánk, mikor a könyököd megzúzódott egy csata folyamán. Daryl persze egyből idehozott, hogy gyógyítsalak meg. Azóta is velünk vagy, mert te rájöttél -  nem úgy, mint sokan mások előtted,
hogy csapatban könnyebb túlélni, mint egyedül. Te voltál az első férfi az életemben, akire nem családtagként tekintettem, és talán, épp csak egy rövid időre beléd is szerettem. Nem titok. hogy minden szempontból te voltál nekem az első, kapcsolatunk mégis megmaradt baráti alapokon nyugvónak. Nagydumás gyerek vagy, akinek mindig van egy kalandos története a múltjából, és persze szeszélyes, és túlontúl vakmerő, de épp ezért nem lehet melletted unatkozni.

Semmi mást nem szabnék meg ezen kívül. A kettejük közötti romantikus szál, folytatódhat, de akár véget is érhet, hogy ha az user úgy akarja. Inkább olyan vállt-vállnak vetős barátságot képzeltem el közöttük, de sok bonyolult szappanopera játék kisülhet belőle, ha az ismeretlen fiú is megkerül.

Semmit nem tudok rólad, szó szerint semmit. Még a nevedet sem. Lucky hozott el téged hozzánk, úgy, hogy éppen egy dárda állt ki a mellkasodból. S bár sikerült kiszednem, illetve stabilizálni az állapotodat,
még mindig nem tértél magadhoz, pedig már napok teltek el. Mikor először megláttalak éreztm,
hogy téged nem hagyhatlak veszni. Valami megfogott benned, és én sem tudom megmagyarázni,
hogy mégis micsoda. Lehet, hogy sötét titkokat őrizgetsz, nem bízhatunk benned, én mégis úgy érzem, hogy muszáj. Hogy a kezedbe adnám a sorsomat rendületlenül, pedig még csak a szemed színét sem tudom megmondani...

//A pb-k valamelyikéhez ragaszkodnék, de a név, a karakter múltja teljes mértékben szabadon kitalálható. Szerintem menő lenne, hogyha kiderülne róla, hogy félvér, mert akkor lehetne egy-két összepattanás Daryl-el, és még akár Luckyval is. Szeretném, hogyha a karakterek között szerelmi szál alakulna ki majd, a későbbiekben, éppen ezért szeretnék olyan usert, aki hosszútávra vállalná.
A lassú játék nem probléma, csak ne tűnj el egy-két hét múlva. Várlak nagyon, ha itt vagy dobj egy pm-et.