Memories
from the past
Everything we know
Welcome to the
World of the
Enigma-disease
2035. 21 év telt el azóta, hogy egy ismeretlen vírus ütötte fel fejét, mely aztán futótűzként terjedt el az egész világon. Az egykoron tündöklő modern társadalmat a földdel tette egyenlővé. Megannyi élőlény vállt szörnnyé, így letaszítva az emberiséget a táplálkozási lánc csúcsáról. A városok elpusztultak, s ismét törvénybe lépett az Ölj, vagy megölnek elv. A kezdeti katasztrófa és pánik után azonban az emberek megtalálták a módját, hogy szembeszálljanak a szörnyetegekkel. A KRC-nek elnevezett kristályból fegyvereket gyártottak, és a vörös szemű gyermekeket bevetve megkezdődött az ellenállás. 2021-re pedig létrejött az első biztonságos város, a Kristályvárosnak elnevezett hely, melyet a KRC-ból épített fallal vettek körül. Az életben maradt emberek nagy része idemenekült, s azóta is viszonylagos békében és biztonságban élnek, miközben mindent megtesznek, hogy visszahódítsák maguknak a földet. A fal azonban nemcsak védelmet nyújtott, hanem teljesen el is szeparálta lakosait a külvilágtól, így még csak nem is sejthetik, hogy a legnagyobb veszély, ami rájuk leselkedik, azt nem az orruk előtt kell majd keresniük...
Belépés
Find a way
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Messages
From the world


T I T Á N T E R Í T É K E N
Last activities
in the world
Előszoba
írta: Juliette Argent
Yesterday at 7:30 pm

Konyha és Nappali
írta: Sebastian Carter
Yesterday at 1:35 pm

Pult jobbszél
írta: Consulatus
Yesterday at 12:57 pm

Leighton Lockhart
írta: Victor O'Connor
Kedd Ápr. 24, 2018 3:28 pm

My second family
írta: Kaitlyn Ayers
Csüt. Ápr. 19, 2018 3:54 pm

my sweet Nora
írta: Sebastian Carter
Kedd Ápr. 17, 2018 1:47 pm

Dr. William J. Holland irodája
írta: Consulatus
Kedd Ápr. 17, 2018 9:55 am

Pult
írta: Quinn Belcher
Hétf. Ápr. 16, 2018 7:01 pm

Hálószoba
írta: Consulatus
Hétf. Ápr. 16, 2018 4:20 pm

Seek the light
Find a way
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (16 fő) Pént. Márc. 09, 2018 8:42 pm-kor volt itt.


Share | 
 

 Konyha és Nappali

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Konyha és Nappali   Hétf. Ápr. 16, 2018 4:20 pm


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Konyha és Nappali   Kedd Ápr. 24, 2018 10:43 am


I'm back, Darlin'

521✩ Blazing ✩ note: xx



My silence isn't weakness but the beginning of my revenge





Pedig félhetnél tőlük, főleg ha azok a kamatok rám vonatkoznak. Természetesen nem mondom ki ezeket, elég csak a szemembe pillantania, hogy láthassa ezt. Veszélyes vagyok, legalább annyira, mint ő, mégis tudja, hogy nincs miért tartania tőlem.
Nem akarom elvenni pozícióját, nincs szükségem minden másra, mi ezzel jár. Nem csak szívtelensége miatt nincs egy állandó személy sem az életében. A hozzá hasonlók még csak meg sem engedhetik maguknak.
Testem minden érintésére ívbe feszül, majd lassan engednek el, átadva magát a kellemes, bizsergető érzésnek. Bőröm képtelen titkolni valói vágyait, hát akkor én miért tegyem ezt meg? Le nem veszem arcáról, ajkáról, álláról, halvány borostájáról a szememet. Nagy levegőt veszek, mikor vállamhoz érnek ujjai. Mellkasom megemelkedik, teret engedve gondosan felpolcolt kebleimnek. Ma két dologért jöttem ide az elsőt nemsokára megkapom.
Fejemet hátrahajtom, engedve hogy felém hajoljon. Pajkos mosoly fut végig ajkamon, nincs miért aggódnia. Már nincs. Igazából az elmúlt években nem lett volna miért, meglehet, hogy az előtte lévő évek szerencsétlen próbálkozásai után már fel is hagyott ezzel.
Mostanáig.
Előbb teljes testemmel simulok hozzá, majd gyengéden taszítom el magamtól. Szemembe veszélyes fény csillan meg, ajkamon játékos mosollyal. Mily szórakoztató lenne, ha most itt hagynám, és mással karöltve hagynám el a bárt. Megnézném az arcát, hogy akkor mit reagálna. Nem lennének illúzióim, sejtem, hogy partnerem napokkal később a csatornába heverne holtan.
Most mégsem más kiitatása miatt jöttem ide.
Elfordulva tőle, indulok meg a pult irányába, elveszem táskámat, bennük a számomra kincset érő rajzokkal. Pillantásom egy pillanatra a pult mögött álló lányra vetül.
- Remélem figyelted minden lépésem - villannak meg szemeim, ajkaim fölényes mosolyra húzódnak. Miként kell kiiktatni a főnököt a helyről, című műsoromat ő fogja elszenvedni. Ha érdekelne, sajnálnám, ám egy önző ribanc vagyok magam is.
A saját sorsom jobban izgat, a válaszokhoz pedig egy zárt ajtó vezet, mely tele lehet egyéb más meglepetésekkel.
Ringó csípőmön érzem a férfi pillantását, tartásom egyenes, járásom csalogató. Lassan indulok meg az emelet irányába, nem zavartatom magam, hogy nincs kulcsom a lakás ajtajához. Máshogy is be tudok jutni, számomra ez nem akadály.
Hajamba túrva húzok elő egy hajcsatot, ám mielőtt még a zárhoz érhetnének kezeim, addigra már utol is ér Sebastian. Annyi helyet adok csak neki, hogy a zárhoz férjen keze, de minden más testrésze belém ütközzön. Fejemet enyhén emelem fel csak irányába, mutatóujjammal álla alatt simítok végig, mosollyal az arcomon.
Nem először járok lakásába, ám amint belépek meg is állok. Megtekintem magamnak az azóta is változatlan konyhát, ám most mégis más szemszögből szemlélem az egészet.
- Persze - kezének simításával egy időben fordulok be elé. Lábujjhegyre pipiskedve hajolok közel ajkához, mégsem csókolom meg. Kezemmel közben combjának belső felén simítok végig gyengéden, igézően, kényes pontja előtt megállva. - Ha szívesebben foglalkozol ezzel, akkor persze - mosolyom játékos, álnok. Közelebb hajolva hozzá, arcához simul arcom, ajkaim fülének cimpáját simogatják. - De elfelejtettem bugyit venni. - suttogom, fogaim közé véve azon cimpákat, a pillanat töredékéig. Könnyed lépéssel hátrálok el tőle és sétálok be a konyha mellett a nappaliba. Két eshetőségünk van. Vagy az üzleti részéve kezdjük, de tudjuk, hogy igazán egyikünk sem igazán fog tudni odafigyelni, vagy…
Mással kezdünk, ez teljesen rajta áll. Annyi ideje van eldöntenie, amíg a kanapéhoz nem érek - na nem mintha ez akadályozhatna bármiben.



Don't mistake my kindness for weakness. I am kind to everyone

but when someone is unkind to me, weak is not what you are going to remember about me.




Kincsvadász
avatar

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Konyha és Nappali   Yesterday at 1:35 pm


I know the moment I looked into your eyes
I'd have to swallow all your lies





Don't tease me, baby
You drive me crazy



Finoman elmosolyodtam ahogy a hátához simulva tudtam csak kinyitni az ajtót. Nagyon is jól tudta hogy hogyan használhatja fegyverként a testét és az idomait... És én nem bántam hogy használja őket rajtam. Egyáltalán.
Pontosan tudtam hogy célja van és pontosan tudtam ahogy én sem úgy ő sem tervez többre. Ez egy kétoldalú kapcsolat volt ugyan... de csak a vágy vezetett minket. Hogy a mi iránti vágy... az részletkérdés.
Az ujja finoman végigsimított halvány borostámon. Hallottam ahogy serceg az ujja alatt az ajkaim pedig finom mosolyra húzódtak.
Tetszik a fegyver amit használ rajtam.
Belépünk a lakásomba. Járt már itt, többször is, biztos vagyok benne hogy még úgy is hogy én nem voltam itt. Volt annyi eszem hogy a személyes... titkos holmijaimat ne itt tartsam. Igaz a legfontosabbak mind a fejemben voltak. AZ információk amik a hatalmamat képezték.
Ahogy a derekára simul a kezem felém fordul és pipiskedve hajol hozzám. Érzem ahogy forró lélegzete ismét végigsimít az arcomon és mintha csak ez kellett volna hogy újra mosolyra húzódjanak az ajkaim. Olyan közel volt. Annyira meg akartam csókolni megint.
Éreztem ahogy a keze végigsimít a combom belső felén, közel a legérzékenyebb pontomhoz. Igen...
Ennek a nőnek az egész teste egy fegyver volt. Tudta hogy és miként használja és én nem is bántam hogy használja. Főleg nem hogyha rajtam.
Mosolyogva simítottam lejjebb a derekán  hogy a fenekére simítsam az ujjaimat. A szűk ruha mindent éreztetett velem amit csak érezni akartam. A tökéletes, selymes idomokat. Alig vártam hogy fedetlenül is láthassam őket.
Az arca lassan simult az enyémhez, az ajkai a fülemhez értek a hátamon pedig kellemes hideg szaladt végig ahogy halkan súgni kezdett belé.
Kicsit talán élesebbre sikerült a levegővételem mikor meghallottam hogy bizony elfelejtett bugyit húzni. A hátam egy pillanatra megfeszült ahogy gyengéden megharapott majd mint múlékony tünemény ismét ellépett a karomból és billegő csípővel indult el a nappaliba.
Ohh ez a nő nagyon is jól tudja hogyan kell játszani. Imádom érte...
Megfordulva alig pár lépés alatt érem utol. AZ egyik kezem a csipőjére simul majd le a comjára, a másikkal ismét a puha, sűrű hajkoronába túrok.
- Meg kéne beszélnünk a bugyihordási szokásaidat... – jegyeztem meg halk, rekedt hangon a fülébe súgva miközben félrehajtva a fejét csókoltam a nyakába. Ismétcsak erősebben éreztem a mámorító parfümjét. A  másik, csípőjén pihenő kezem pedig lassan közelített a ruhája aljához. Éreztem ahogy meg megremeg a teste a tenyerem alatt.
Ahogy a feneke szinte teljes egészében az ölemhez simult érezhette hogy... igencsak felkeltette a fantáziámat a kis megjegyzésével.
Ha nem állította meg a kezem az ujjaim a ruha alá csúsztak fel újra a csípőjéig. A bőre forró és bársonyos volt a tenyerem alatt ahogy finoman a kiálló csípőcsontja felé igyekeztem a kezemmel. Éreztem ahogy végigfut rajta a libabőr. Akárcsak rajtam. Csak meg akartam győződni hogy valóban igazat mondott-e nekem...







✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗


440┃High Class┃ folytatás: Carter lakás  ┃



You know, I can take you straight
to heaven if you let me



You know I, I can make your body
levitate if you let me

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Konyha és Nappali   

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down
 

Konyha és Nappali

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Enigma :: Látóhatár :: Kristályváros :: D - Piackörzet :: Bittersweet pub :: Carter lakás-
^
ˇ