Memories
from the past
Everything we know
Welcome to the
World of the
Enigma-disease
2035. 21 év telt el azóta, hogy egy ismeretlen vírus ütötte fel fejét, mely aztán futótűzként terjedt el az egész világon. Az egykoron tündöklő modern társadalmat a földdel tette egyenlővé. Megannyi élőlény vállt szörnnyé, így letaszítva az emberiséget a táplálkozási lánc csúcsáról. A városok elpusztultak, s ismét törvénybe lépett az Ölj, vagy megölnek elv. A kezdeti katasztrófa és pánik után azonban az emberek megtalálták a módját, hogy szembeszálljanak a szörnyetegekkel. A KRC-nek elnevezett kristályból fegyvereket gyártottak, és a vörös szemű gyermekeket bevetve megkezdődött az ellenállás. 2021-re pedig létrejött az első biztonságos város, a Kristályvárosnak elnevezett hely, melyet a KRC-ból épített fallal vettek körül. Az életben maradt emberek nagy része idemenekült, s azóta is viszonylagos békében és biztonságban élnek, miközben mindent megtesznek, hogy visszahódítsák maguknak a földet. A fal azonban nemcsak védelmet nyújtott, hanem teljesen el is szeparálta lakosait a külvilágtól, így még csak nem is sejthetik, hogy a legnagyobb veszély, ami rájuk leselkedik, azt nem az orruk előtt kell majd keresniük...
Belépés
Find a way
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Messages
From the world


A Z O L D A L B E Z Á R T
Last activities
in the world
Avada Kedavra - Harry Potter frpg
írta: Vendég
Szer. Jún. 27, 2018 7:29 pm

I.N.F.E.C.T.E.D
írta: Vendég
Szomb. Jún. 02, 2018 12:27 am

Hírek
írta: Consulatus
Csüt. Május 17, 2018 6:25 pm

EOF - Empire of Fantasy
írta: Vendég
Szer. Május 16, 2018 10:34 am

Nora Haytham
írta: Sebastian Carter
Pént. Május 11, 2018 3:07 pm

Konyha és Nappali
írta: Sebastian Carter
Pént. Május 11, 2018 3:00 pm

Benzinkút
írta: James H. Creek
Hétf. Május 07, 2018 5:29 pm

Laborok
írta: William J. Holland
Szomb. Ápr. 28, 2018 5:55 pm

Kórtermek
írta: William J. Holland
Szomb. Ápr. 28, 2018 4:25 pm

Seek the light
Find a way
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (16 fő) Pént. Márc. 09, 2018 8:42 pm-kor volt itt.


Share | 
 

 Konyha és Nappali

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Konyha és Nappali   Hétf. Ápr. 16, 2018 4:20 pm


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Konyha és Nappali   Kedd Ápr. 24, 2018 10:43 am


I'm back, Darlin'

521✩ Blazing ✩ note: xx



My silence isn't weakness but the beginning of my revenge





Pedig félhetnél tőlük, főleg ha azok a kamatok rám vonatkoznak. Természetesen nem mondom ki ezeket, elég csak a szemembe pillantania, hogy láthassa ezt. Veszélyes vagyok, legalább annyira, mint ő, mégis tudja, hogy nincs miért tartania tőlem.
Nem akarom elvenni pozícióját, nincs szükségem minden másra, mi ezzel jár. Nem csak szívtelensége miatt nincs egy állandó személy sem az életében. A hozzá hasonlók még csak meg sem engedhetik maguknak.
Testem minden érintésére ívbe feszül, majd lassan engednek el, átadva magát a kellemes, bizsergető érzésnek. Bőröm képtelen titkolni valói vágyait, hát akkor én miért tegyem ezt meg? Le nem veszem arcáról, ajkáról, álláról, halvány borostájáról a szememet. Nagy levegőt veszek, mikor vállamhoz érnek ujjai. Mellkasom megemelkedik, teret engedve gondosan felpolcolt kebleimnek. Ma két dologért jöttem ide az elsőt nemsokára megkapom.
Fejemet hátrahajtom, engedve hogy felém hajoljon. Pajkos mosoly fut végig ajkamon, nincs miért aggódnia. Már nincs. Igazából az elmúlt években nem lett volna miért, meglehet, hogy az előtte lévő évek szerencsétlen próbálkozásai után már fel is hagyott ezzel.
Mostanáig.
Előbb teljes testemmel simulok hozzá, majd gyengéden taszítom el magamtól. Szemembe veszélyes fény csillan meg, ajkamon játékos mosollyal. Mily szórakoztató lenne, ha most itt hagynám, és mással karöltve hagynám el a bárt. Megnézném az arcát, hogy akkor mit reagálna. Nem lennének illúzióim, sejtem, hogy partnerem napokkal később a csatornába heverne holtan.
Most mégsem más kiitatása miatt jöttem ide.
Elfordulva tőle, indulok meg a pult irányába, elveszem táskámat, bennük a számomra kincset érő rajzokkal. Pillantásom egy pillanatra a pult mögött álló lányra vetül.
- Remélem figyelted minden lépésem - villannak meg szemeim, ajkaim fölényes mosolyra húzódnak. Miként kell kiiktatni a főnököt a helyről, című műsoromat ő fogja elszenvedni. Ha érdekelne, sajnálnám, ám egy önző ribanc vagyok magam is.
A saját sorsom jobban izgat, a válaszokhoz pedig egy zárt ajtó vezet, mely tele lehet egyéb más meglepetésekkel.
Ringó csípőmön érzem a férfi pillantását, tartásom egyenes, járásom csalogató. Lassan indulok meg az emelet irányába, nem zavartatom magam, hogy nincs kulcsom a lakás ajtajához. Máshogy is be tudok jutni, számomra ez nem akadály.
Hajamba túrva húzok elő egy hajcsatot, ám mielőtt még a zárhoz érhetnének kezeim, addigra már utol is ér Sebastian. Annyi helyet adok csak neki, hogy a zárhoz férjen keze, de minden más testrésze belém ütközzön. Fejemet enyhén emelem fel csak irányába, mutatóujjammal álla alatt simítok végig, mosollyal az arcomon.
Nem először járok lakásába, ám amint belépek meg is állok. Megtekintem magamnak az azóta is változatlan konyhát, ám most mégis más szemszögből szemlélem az egészet.
- Persze - kezének simításával egy időben fordulok be elé. Lábujjhegyre pipiskedve hajolok közel ajkához, mégsem csókolom meg. Kezemmel közben combjának belső felén simítok végig gyengéden, igézően, kényes pontja előtt megállva. - Ha szívesebben foglalkozol ezzel, akkor persze - mosolyom játékos, álnok. Közelebb hajolva hozzá, arcához simul arcom, ajkaim fülének cimpáját simogatják. - De elfelejtettem bugyit venni. - suttogom, fogaim közé véve azon cimpákat, a pillanat töredékéig. Könnyed lépéssel hátrálok el tőle és sétálok be a konyha mellett a nappaliba. Két eshetőségünk van. Vagy az üzleti részéve kezdjük, de tudjuk, hogy igazán egyikünk sem igazán fog tudni odafigyelni, vagy…
Mással kezdünk, ez teljesen rajta áll. Annyi ideje van eldöntenie, amíg a kanapéhoz nem érek - na nem mintha ez akadályozhatna bármiben.



Don't mistake my kindness for weakness. I am kind to everyone

but when someone is unkind to me, weak is not what you are going to remember about me.




Kincsvadász
avatar

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Konyha és Nappali   Csüt. Ápr. 26, 2018 1:35 pm


I know the moment I looked into your eyes
I'd have to swallow all your lies





Don't tease me, baby
You drive me crazy



Finoman elmosolyodtam ahogy a hátához simulva tudtam csak kinyitni az ajtót. Nagyon is jól tudta hogy hogyan használhatja fegyverként a testét és az idomait... És én nem bántam hogy használja őket rajtam. Egyáltalán.
Pontosan tudtam hogy célja van és pontosan tudtam ahogy én sem úgy ő sem tervez többre. Ez egy kétoldalú kapcsolat volt ugyan... de csak a vágy vezetett minket. Hogy a mi iránti vágy... az részletkérdés.
Az ujja finoman végigsimított halvány borostámon. Hallottam ahogy serceg az ujja alatt az ajkaim pedig finom mosolyra húzódtak.
Tetszik a fegyver amit használ rajtam.
Belépünk a lakásomba. Járt már itt, többször is, biztos vagyok benne hogy még úgy is hogy én nem voltam itt. Volt annyi eszem hogy a személyes... titkos holmijaimat ne itt tartsam. Igaz a legfontosabbak mind a fejemben voltak. AZ információk amik a hatalmamat képezték.
Ahogy a derekára simul a kezem felém fordul és pipiskedve hajol hozzám. Érzem ahogy forró lélegzete ismét végigsimít az arcomon és mintha csak ez kellett volna hogy újra mosolyra húzódjanak az ajkaim. Olyan közel volt. Annyira meg akartam csókolni megint.
Éreztem ahogy a keze végigsimít a combom belső felén, közel a legérzékenyebb pontomhoz. Igen...
Ennek a nőnek az egész teste egy fegyver volt. Tudta hogy és miként használja és én nem is bántam hogy használja. Főleg nem hogyha rajtam.
Mosolyogva simítottam lejjebb a derekán  hogy a fenekére simítsam az ujjaimat. A szűk ruha mindent éreztetett velem amit csak érezni akartam. A tökéletes, selymes idomokat. Alig vártam hogy fedetlenül is láthassam őket.
Az arca lassan simult az enyémhez, az ajkai a fülemhez értek a hátamon pedig kellemes hideg szaladt végig ahogy halkan súgni kezdett belé.
Kicsit talán élesebbre sikerült a levegővételem mikor meghallottam hogy bizony elfelejtett bugyit húzni. A hátam egy pillanatra megfeszült ahogy gyengéden megharapott majd mint múlékony tünemény ismét ellépett a karomból és billegő csípővel indult el a nappaliba.
Ohh ez a nő nagyon is jól tudja hogyan kell játszani. Imádom érte...
Megfordulva alig pár lépés alatt érem utol. AZ egyik kezem a csipőjére simul majd le a comjára, a másikkal ismét a puha, sűrű hajkoronába túrok.
- Meg kéne beszélnünk a bugyihordási szokásaidat... – jegyeztem meg halk, rekedt hangon a fülébe súgva miközben félrehajtva a fejét csókoltam a nyakába. Ismétcsak erősebben éreztem a mámorító parfümjét. A  másik, csípőjén pihenő kezem pedig lassan közelített a ruhája aljához. Éreztem ahogy meg megremeg a teste a tenyerem alatt.
Ahogy a feneke szinte teljes egészében az ölemhez simult érezhette hogy... igencsak felkeltette a fantáziámat a kis megjegyzésével.
Ha nem állította meg a kezem az ujjaim a ruha alá csúsztak fel újra a csípőjéig. A bőre forró és bársonyos volt a tenyerem alatt ahogy finoman a kiálló csípőcsontja felé igyekeztem a kezemmel. Éreztem ahogy végigfut rajta a libabőr. Akárcsak rajtam. Csak meg akartam győződni hogy valóban igazat mondott-e nekem...







✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗


440┃High Class┃ folytatás: Carter lakás  ┃



You know, I can take you straight
to heaven if you let me



You know I, I can make your body
levitate if you let me

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Konyha és Nappali   Szer. Május 02, 2018 9:25 am


I'm back, Darlin'

521✩ Blazing ✩ note: xx



My silence isn't weakness but the beginning of my revenge





Nem szólunk egymáshoz, de ez már rég nem az a tánc, melyet odalent kezdtünk el. Szavaink helyett a mozdulataink beszélnek és szemmel láthatóan ezek nem veszekednek egymással. Sőt mi több, élvezetet is rejt abban, ahogy kerülgetik egymást.
Sebastian okos ember, nem a legokosabb kit ismerek, de nem véletlenül sikerült azt felépítenie, amit tett. Mégis van egy apró hibája. Rajong a női vonalakért és szinte bármit megtenne azért, hogy egyet-egyet megkapjon magának. Túl kiszámítható és túl átlátszó. Noha nem kergetem magam abba a tévhitbe, hogy ne tudna nemet mondani, ha épp arra kerülne a sor. Csak épp nem akar, így elég csak fegyverként használni rajta mindent, mi én vagyok.
A szűk ruha, a frissen mosott haj illata, a puha, selymes bőr. Mind, mind ma csak azért vannak, hogy elcsábítsák az előttem álló férfit.
Hallom, miként szívja be fogai között a levegőt, egyszerű mondatom hallatán. Telitalálat, melyet sokszor nem értek. Egy nő miért ne engedhetné meg magának olykor, hogy ne hordjon ilyet? Még ha egy szűk ruhába teszi, akkor is.
Érthetetlenek számomra a férfiak, mégis könnyedén kiigazodok rajtuk. A legtöbbje csak egy valamit akar. A színtiszta ösztöneiknek élni.
Alig pár lépést teszek tova, a nappali irányába, mikor már érzem, hogy mögém lép újra. Léptei megnyúltak, ölelése szinte már követelő, mohó. Engedelmesen hajtom félre a fejemet, szabadon hagyva nyakamat. Mozdulatait sehol sem vágom el, bőröm enyhén megremeg simítása alatt, de ez talán érthető is. Ha ezt valakit érzéketlenül érne… ott már rég bajok lehetnének.
- Ne mondd, hogy nem tetszik - suttogom szemem sarkából figyelve csak, viszont így nem sokat látok belőle. Halk sóhaj hagyja el ajkamat, melynek még semmi köze ahhoz, melyet valójában érzek. De a férfi hergeléséért bármire képes vagyok. És ahogy érzem, elég jó úton haladok ehhez, noha a játéknak még korán sincs vége. Viszont a várthoz képest ujjai sokkal feljebb csúsznak.
Szemöldököm csak egy pillanatra szöknek a magasba, de nem, nem tartom ennyire fogyatékosnak. Ez egy játék tőle is.
De ennyivel nem fogja beérni. Kezem puhán simul az övére, felcsúszott ruhám nem zavar egy cseppet sem. Finoman vezetem kezét, mutatóujját egyetlen sikamlós pont felé. Mégsem gondolhatja, hogy ezzel bármit is megkapott. Egy kis ízelítőt kap abból, hogy mennyire is nem baj, ha egy nő nem hord bugyit, mennyivel leegyszerűsíti a dolgokat. Forró ölem kettőnk ujjától lüktet, de elszakítom onnan őket. Szorosan hozzá simulva fordulok meg, szemem pajkosan villan, ajkamra kaján félmosoly kúszik.
- Ugye tudod - kezdem suttogva magam sem értve, de talán a rendes beszéd most csak megtörné ama törékeny illúziót, melyet magunk köré teremtettünk az elmúlt percekben. - Hogy a legvadabb ábrándjaidat valósíthatod meg velem? - teszem fel ama költői kérdést, melyért a legtöbb férfi ölne. A nő, ki bármit megtesz, kivel bármit megtehetnek és egy percig sem zavarja.
Valójában csak kíváncsi vagyok, hogy mik Sebastian fantáziájának határa. Félmosolyom nem visszakozásról árulkodik. A lehető legszorosabban állok közel hozzá, levegő már nem fér közénk.



Don't mistake my kindness for weakness. I am kind to everyone

but when someone is unkind to me, weak is not what you are going to remember about me.




Kincsvadász
avatar

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Konyha és Nappali   Pént. Május 11, 2018 3:00 pm


I know the moment I looked into your eyes
I'd have to swallow all your lies





Don't tease me, baby
You drive me crazy



Az egyetlen baj azzal hogy férfi vagyok hogy nem csak a fejemmel gondolkodom hanem bizony azzal is ami a lábam között van. Sokan férfitársaim közül tagadják hogy ez így lenne... de valjuk be.
Ki tudna ellenállni egy ilyen alaknak, egy ilyen arcnak, egy ilyen szűk ruhának.
Az illata az orromba kúszikm és egy csábít egyre játszik velem. A könnyed, játékos formák szinte káltanak azért hogy rájuk fonjam az ujjaim. Az ösztöneim lassan de biztosan veszik át az irányítást felettem. Felettünk. Mert tudom hogy én irányítok. Kait nem egy egyszerű nő, nem olyan amilyenekkel nap mint nap dolgom akad.
Ő különleges. Vad. Betöretlen.
Mégis... az irányításom alatt áll.
A lépteim megnyúlva szinte azonnal legyőzik kettőnk között a rávolságot és úgy simulok a hátához mintha mindig is oda tartoztam volna. Puha, illatos hajkoronája csak még jobban csábít ahogy a nyakamat és az arcomat csiklandozza. A kezem úgy simul a hajába mint forró kés a vajba és bár nem fogom meg keményen úgy hajlik a nyaka és a teste ahogy én akarom.
A nyaka puha, selmyes bőre feltárul előttem így az ajkaimmal könynedén végigsimíthatom azt. Ma estére ő csak az enyém.
Érzem ahogy végigfut rajta a halvány, bizsergető remegés ahogy végigsimítok a testén.A tűz és a forróság felcsap közöttünk. Szinte elégünk.
- Ohh egy meztelen női testrészre sosem mondanám hogy nem tetszik, ezt tudhatnád mág gyönyörűm... - lehelem a nyakába végigcsókolva a válla kiálló csontját is miközben a kezem lecsúszik rajta.
Érzem a meglepetését ahogy a kezem a vártnál jócskán feljebb csúszik, de hamar rájön hogy csak játszom. Csak kíváncsi vagyok. Csak puhatolózom.
És azt is tudja... hogy ez még kevés lesz. Ahogy megfogja a csuklómat és vezetni kezdi pontosan tudom mire megy ki a játék. És valóban... hamar megérzem a sikamlós, nedves forróságot az ujjaim alatt mire félmosoly költözik az arcomra.
- Hát igazat mondtál... - lehelem a fülébe finoman megharapva a fülcimpáját is. A fülbevaló finoman koccan a fogamhoz.
Mégis hamar elhúzza a kezem eme becses helytől és megpörfülve simul hozzám. A teste amit annyira tökéletesnek látok már évek óta szinte hálás macskakánt bújik hozzám.
Én sem vagyok rest. A kezem egyből végigsimítja formás, gömbölyded vonalait és kapaszkodik bele a fenekébe. Tökéletes. Az egész nő.. tökéletes.
Halk suttogó szavai egy apró félmosolyt eredményeznek az arcomra. Pontosan tudom hogy minden álmomat teljesítené. Pontosan tudom hogy mi mindenre képes.
- Oh drágám... fogalmad sincsen mik a legvadabb álmaim - jegyzem meg magamhoz képest visszafogottan. A mosolyomban ott bújkál a másik énem, amit Nora kivételével senki... élő nem látott.
A testébe kapaszkodva lépek előre és mielőtt elenkezhetne a kanapéhoz érünk és ledöntöm rá. Fölé támaszkodva szögezem oda, de a testünk még mindig szorosan összesimul. A világért sem engedném el ezt a forróságot.
- De azt is tudom... hogy ennek ára lesz... - súgom miközben a nyakába bújva simítom végig az állkapcsát az ajkaimmal - De nincs olyan ár amit ne fizetnék ki neked... ugye ezt te is tudod? - kérdezem halkan.
A kezem felfedezőútra indul a testén újra, mint holmi kíváncsi gyereké. Abban biztos vagyok hogy ilyen nemű tökéltességet régen jártak be az ujjaim.






✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗          ✗


510┃High Class┃  



You know, I can take you straight
to heaven if you let me



You know I, I can make your body
levitate if you let me

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Konyha és Nappali   

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down
 

Konyha és Nappali

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Enigma :: Látóhatár :: Kristályváros :: D - Piackörzet :: Bittersweet pub :: Carter lakás-
^
ˇ