Tudom, hogy ott voltál. Azt hiszed, nem láttalak, de nem lopakodsz olyan jól, mint ahogyan azt te gondolod. Pontosan tudom, hogy a sarkamban voltál egész úton, egészen addig, amíg már nem tudtál tovább jönni. És hidd el, addig vagy boldog, amíg ebben az édes tudatlanságban lebegsz. Egy kicsit csalódtam is benned. Azt hittem, bízol bennem eléggé ahhoz, hogy tudd, ha nem mondok el neked valamit, akkor annak oka van. Ahogy ennek is.
Mégsem szólok egy szót sem. Nem foglak elárulni. Nem akarlak bajba keverni, még ha haragszom is. És neked sem fogom felemlegetni. Tudom, hogy tele vagy kérdésekkel, én pedig nem fogok rájuk válaszolni. De ezt azt hiszem, te is tudod már.
És, azt sem szeretném, ha belekeverednél. Nekem nem volt választásom, neked pedig van. És elhiheted, Királylány, legközelebb már nem fogom hagyni, hogy utánam osonj. Fogalmad sincs, hogy mekkora bajba keverhettél volna mindkettőnket.
Tudod, hogy az apámmal… nem minden fényes. Én pedig azt tudom, hogy azt hiszed, hogy az életem pont úgy történik, ahogy én akarom, pedig semmi sem áll távolabb az igazságtól. Téged éppen ezért kedvellek. Te nem hozol helyettem döntéseket. Ez maradjon is így. Ne hozz meg te is egy döntést helyettem. Főleg olyat ne, amiről igazából nem is tudsz semmit.
Sok olyan része van az életemnek, amibe nem avattalak be és valószínűleg nem is foglak soha. A családom, a testvériség… ez bonyolult. Fogalmad sincs, hogy mekkora szerencséd van a saját életeddel. Kicsit irigyellek is. Kár, hogy már öreg vagyok ahhoz, hogy örökbe fogadjatok. Ráadásul, még ha apám meg is murdelne, esélytelen, hogy hozzátok kerüljek. Sokkal valószínűbb, hogy a Nameless gondozásba adjanak. Ha nem menne magától, hát tennének róla, hogy így legyen.
Hopsz! Már megint eltörtem egy poharat! Asszem, kicsit berúgtam. Olyan ez a vörös sör, mint egy véres naplemente. Lehetnék egy rohadt költő is! Orion Bouwen, a költő! Lehetnék a modern kor Shakespeare-je! Apropó! Tudtad, hogy állítólag meleg volt? Tudom, tudom, volt felesége, meg minden. De hát hány meleg palinak volt már felesége az idők során! Nekem mindig is gyanús volt a csóka. Aki ilyen nyálas szarokat ír és még mindig feláll neki, az tuti, hogy szivárványos.
Képzeld, tegnap lebácsiztak. Ja… A harmadunokatesóm legújabb gyereke. Vagy negyedunokatesóm? Na de könyörgöm! Hát úgy nézek én ki, mint egy bácsi? Mondd, nem kezdtem el ráncosodni? Mintha szarkalábaim lennének, itt ni! Itt, a szemem sarkában. Nincs? Hála a jó égnek! Kezdtem betojni. Még a ráncok hiányoznának nekem! Hát nincs elég bajom nélkülük?
Nézem, ahogy táncolsz. Tudod, nagyon szépen táncolsz! De az is lehet, hogy csak az alkohol szépíti meg. Azt mondják, az mindent megszépít, bár én ezt még nem vettem észre. Lehet, hogy nem iszom eleget. Ez lehet a bibi. Akkor igyunk mégegyet! Drága Cathie…