Hátrahagyva, elfeledve, kizárva, kihagyva.
Ezek a szavak az életem.
Pedig erősebb vagyok mint a bátyám. Erősebb vagyok nála, sokkal több mindent tudok és az életemet adnám Robertért.
Ő volt az apánk... Legalábbis... Nekem biztosan.
Ian egy hazug áruló, semmi több.
Gyűlölöm... a szívem legmélyéből gyűlölöm mégsem tudtam még megölni. A vérem... Egy testből, egy vérből származunk.
Félek nekem is fájna ha megölném.
Furcsa az ikrek közötti kötelék.
Mindig tudtam mikor hazudik. Hiába jó színész... láttam az arcán.
Robert mellett állt. Kihúzott háttal, egyenesen mégis laza vállakkal. Áradt belőle az önbizalom, mint valami büszke kutya ami most ejtette el a gazdájának a legszebb prédát.
Le tudtam volna köpni.
Lassú léptekkel sétáltam oda hozzájuk fél szememmel Iant figyelve. Nem tudtak nem vörösen izzani a szemeim ha ránéztem.
Ahogy rám pillantott az enyémhez hasonlatos zöldesbarna szemeivel újra és újra elfogott a gyűlölet.
Miért a saját arcomat látom az övében? Miért van köztünk ennyi hasonlóság?
Gyűlölöm. Gyűlölöm. Gyűlölöm.
- Alice... - szólalt meg Robert mosolyogva és kinyújtotta felém a karját. Egyből odaétáltam hozzá és mikor megsimogatta az arcom hálás macskaként hunytam le a szemeimet.
Vajon ő miért nem ad a véleményemre? Miért Ian még ennyi év, ennyi árulás és hazugság után is a kedvence.
Igaz... Ő nem lát át az álarcon amit a bátyám olyan tökéletesen fenttart.
Teljes szívemből szerettem és csodáltam Robertet... De egy bolond volt ha Ianről volt szó.
- Beszéltem a lázadok vezetőjéve... - kezdtem bele de Robert arca egyből elkomorodott.
- Hogy mit csináltál?! Alice, megmondtam neked hogy nem mehetsz közéjük! Ian feladata az hogy tartsa velük a kapcsolatot! - a hangja szinte földbe döngölt. Miért... Miért Ian dolga ez is?!
A férfira kaptam a tekintetem szinte vicsorogva.
- Miért az Ő dolga?! Én is meg tudom csinálni! Sokkal több mindent meg tudok csinálni, mint amivel megbízol! - csattantam fel mérgesen de Robert tekintetére egyből elszégyeltem magam mint egy kislány aki rosszat tett.
- Neked sokkal fontosabb dolgaid lesznek ennél, vigyáznod kell magadra. Megértetted? - - Robert hangja még mindig szigorú volt. Olyan amilyennel Iannel sosem beszélt.
Egy utolsó vad pillantást vetettem a bátyámra aki kifejezéstelen arccal méregetett minket. A puszta kezemmel tudtam volna kettétépni.
- Meg - sarkon fordulva, lobogó hajjal indultam vissza a hálókörletembe.
Gyűlölöm.